Litván privatizációs bonyodalmak

Alapvetően módosítaná az egykori litván állami vállalatok új tulajdonosainak helyzetét az az új törvény, mely a kisrészvényesi érdekek védelmét szolgáló ajánlattételi kötelezettséget kiterjesztené a privatizáció útján többségi tulajdont szerző cégekre is. A litván parlament, a Seimas immár másodszor szavazta meg a törvénymódosítást, az első próbálkozás alkalmával ugyanis Valdas Adamkus államfő megvétózta azt. Adamkus a tervezet oly módon történő átdolgozására szólította fel a parlamentet, hogy a kivásárlási kötelezettség csak akkor vonatkozzon a privatizált cégekre, ha azt beleveszik a privatizációs szerződésbe -- adja hírül a Reuters.
A törvény máris problémákat vet fel a Lincos hajózási társaság eleve nehezen nyélbe ütött privatizációja kapcsán. A dán DFDS Tor Line és a litván állami vagyonkezelő által áprilisban aláírt adásvételi szerződés szerint a reménybeli új tulajdonos 47,6 millió dollár fejében szerzi meg a Lincos részvényeinek 76 százalékát. A dánok ezen túlmenően 60 millió dollárnyi pótlólagos beruházásra vállaltak kötelezettséget. Felemás információk kerültek azonban napvilágra azzal kapcsolatban, hogy a tervezett törvénymódosítás érintené-e a Lincos-ügyletet. A litván értékpapír-felügyelet értelmezése szerint a DFDS köteles lesz ajánlatot tenni a kisbefektetőknek, míg kormányzati források tagadják, hogy az új törvény visszamenőleges hatállyal bírna. A dán befektető óvatos, egyelőre nem hozott döntést az új helyzetben. A DFDS-nek kedvez, hogy a vételárat még nem utalta át, így -- koppenhágai vélemények szerint -- a cég akár el is állhat a szerződéstől.

Harmadjára is meghiúsulhat a Lincos litván hajózási társaság privatizációja egy új törvénymódosítás miatt, melynek értelmében a jövőben a magánosított vállalatok új többségi tulajdonosai is kötelesek lennének vételi ajánlatot tenni a kisrészvényesek felé. VG-összefoglaló-->