Magyar és észt békülékenység

"Megértjük az egyes EU-országok álláspontját, és készek vagyunk érdemi tárgyalásokra az aggodalmak eloszlatására" -- közölte tegnap Martonyi János külügyminiszter a munkaerő-áramlás korlátozását célzó törekvésekre utalva. Azt is elmondta, hogy a magyar fél várja a tagállamok közös álláspontját, és arra tüstént válaszolni fog.
Csehország ezzel szemben élesen elutasítja a munkaerő-áramlás korlátozását célzó brüsszeli javaslatot. Jan Kavan külügyminiszter tegnapi prágai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a szabad munkavállalás hétéves korlátozása a cseh polgárok számára odavezethet, hogy a csehek másodosztályú EU-állampolgárnak érzik majd magukat, s ezért a majdani népszavazáson elutasítják az EU-tagságot -- jelentette a Bloomberg.
A munkaerő-áramlás korlátozása elfogadhatatlan Szlovénia számára -- ismételte meg a napokban Ljubljana korábban is hangoztatott álláspontját Igor Bavcar, az európai ügyekért felelős miniszter a BBC szerint. Korábban a miniszter az Európai Bizottság bővítési biztosának írt (s a tagállamoknak is megküldött) levélben kérte, hogy az unió kezelje külön e kérdésben Szlovéniát a többi jelölttől. Jan Kulakowski lengyel főtárgyaló szintén elfogadhatatlannak nevezte a bizottsági előterjesztést. A brüsszeli javaslat "egyszerűen teljesíti a németek és az osztrákok akaratát" -- idézte Kulakowskit a Euro-East.
A többi élenjáró jelölt közül egyedül Észtország üt meg a magyar állásponthoz hasonló, békülékeny hangot. Toomas Hendrik Ilves külügyminiszter a közelmúltban a Reuters szerint úgy fogalmazott, "figyelembe kell vennünk, hogy átmeneti időszakok nélkül nincs EU-tagság".
Egyes szakértői vélemények szerint azonban a keményen reagáló jelöltek és a kompromisszumkereső magatartást tanúsítók végül egyaránt elfogadják majd az átmenetet, mivel nincs más választásuk. Ezzel kapcsolatban azokra a német és osztrák megjegyzésekre utalnak, amelyek szerint a munkaerő-áramlás átmeneti korlátozásának egyetlen valódi alternatívája az EU-bővítés elhalasztása e két ország számára.