Messze még az EU bér- és termelékenységszintje

A jelöltek között egyetlen kivétel van, ahol a keresetek jelentősebben megközelítik az EU-átlagot: ez Szlovénia az EU-szint 70 százalékával. Az MTI által ismertetett áttekintésből ugyanakkor az is kiderül, hogy a termelékenység ugyancsak messze az uniós átlag alatt marad a jelölt országokban. 1998-ban az EU gazdasága két és félszer olyan hatékonyan termelt, mint a mai jelöltek akkori átlaga. A legnagyobb különbség a mezőgazdaságban mutatkozott, ahol a jelölt országok termelékenységben még az egyharmadát sem érték el az EU átlagának.
Országokra lebontva termelékenységben is Szlovénia járt az élen (az EU-átlag 71 százalékával), amelyet Cseh- és Magyarország követett (58-58 százalékkal). Figyelemre méltó, hogy ezzel a három élenjáró olyan EU-országokat előz meg, mint Görögország vagy Portugália.
A jelöltek termelékenységének átlaga az uniós átlag 41 százalékát tette ki, míg a mezőgazdaságban pontosan 28 százalékát. Az agrárszektorban a legrosszabbul Lett- és Lengyelország teljesített, ahol a termelékenység csupán 12, illetve 13 százalékát érte el az EU-átlagnak. Az élenjáró Csehország és Szlovénia volt 88, illetve 94 százalékkal.
Az adatokból kitűnik, hogy az agrártermelékenység alakulása szoros összefüggésben áll a foglalkoztatási szerkezettel: míg az unió 15 országában a mezőgazdaságban a foglalkoztatottaknak csupán 4,8 százaléka dolgozik, ez az arány a 13 EU-jelölt esetében 5,5 százalék (Csehország) és 43 százalék (Törökország) között mozog.