BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nagy a lemaradás a beruházásoknál

Tavaly ismét jelentős volt a lemaradás a fővárosi beruházásoknál, a fejlesztésekre szánt 81 milliárd forintnak 48,8 százalékát költötték el. A tervezett fejlesztési hiteleknek is csak 32 százalékát vette fel a város. Mivel az EIB-kölcsönhöz szükséges kormánygaranciát nem kapta meg az önkormányzat, így az idén kereskedelmi banki garanciát kíván szerezni.

Eredetileg 256,7 milliárd forint bevételt tervezett tavaly a főváros, ezt év közben 273,2 milliárdra módosították, s végül 270,5 milliárd folyt be Budapest kasszájába -- derül ki az önkormányzat 2000. évi költségvetési beszámolójából. A központi költségvetésből összesen 77,5 milliárd forintot kapott a város, a saját bevételekből pedig 140 milliárd forinthoz jutott. A legjelentősebb saját bevétel továbbra is az iparűzési adó, amelyből fővárosi szinten a tervezett 76,3 milliárd forinttal szemben közel 81 milliárd folyt be. A 6 százalékos többlet oka egyrészt a hatékony nyilvántartás és adóellenőrzés, másrészt a sikeres behajtási tevékenység -- áll a beszámolóban.
Az iparűzési adóból 46 milliárd forint került a fővárosi önkormányzat számlájára, 34,9 milliárd viszont a 23 budapesti kerületet illette meg. A helyi idegenforgalmi adóból a tervezett összeg 98,4 százaléka, 649 millió forint folyt be, ami 9 százalékos bevételnövekedés az 1999-hez képest. Jelentősen emelkedett a beszedett illeték összege: a tervezettnél 7 százalékkal több, mintegy 10 milliárd forint folyt be. Az összeg 29 százalékkal haladta meg az előző évi bevételt. A növekedés oka egyrészt a fővárosi ingatlanforgalom erőteljes bővülése, a forgalmi értékek emelkedése, illetve a földhivatali hátralékok feldolgozásának felgyorsítása.
Az eredetileg tervezett 275 milliárd forintos kiadási oldalt év közben 291 milliárdra módosították, ám ebből 260 milliárdot használtak fel. Budapest költségvetési intézményei és a Főpolgármesteri Hivatal által ellátott közszolgáltatások működtetésére 138 milliárdot fordított a város. A jelentésből kiderül: a korábbi évekhez hasonlóan ismét jelentős a lemaradás a beruházások teljesítésénél. Az önkormányzat a tervezett 81 milliárd forint helyett 39,6 milliárdot költött fejlesztésekre, ami 48,8 százalékos teljesítést jelent. Az átmenetileg szabad pénzeszközöket a főváros értékpapírokba fektette.
A tervbe vett 18,7 milliárd forintos fejlesztési célhitel összege az év folyamán 17,9 milliárdra csökkent, de végül csak 5,7 milliárdot vett fel a főváros. A kiemelt infrastrukturális beruházások részbeni fedezetét jelentő EIB-hitel felvételéhez a főváros nem kapta meg az állami kezességvállalást. Ezért az idén kereskedelmi banki garanciát kíván szerezni az önkormányzat. Az 5,7 milliárdot a Világbank által nyújtott hitelekből hívták le, 2,1 milliárdot közlekedésfejlesztésekhez, 3,5 milliárdot pedig szennyvíztisztító telepek korszerűsítéséhez.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.