Napirenden a matricás rendszer kiterjesztése
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA hazai útépítés legneuralgikusabb pontjának nevezte Fónagy János az M5-öst. Egymással vetélkedő nézetek között kell ugyanis megtalálni az egyezséget -- mondta. Számos titokvédelmi záradékot is tartalmaz a szerződéscsomag. A megállapodások aláírása még 1993-ban kezdődött, majd 1994-ben közvetlenül a választások előtt folytatódott. Az akkori vitákat jelzi -- mondta a miniszter --, hogy a komoly szaktekintélyekből álló bizottság 7:6 arányban szavazta meg a szerződést. A megállapodáscsomag azonban féloldalasra sikerült, ami a koncessziós jogokat, illetve az állami kötelezettségeket illeti. Ezek ugyanis nincsenek egymással összhangban -- tette hozzá.
Az M5-ös építésének pénzügyi feltételeiről (beleértve az állami támogatást is) több hónapos tárgyalássorozat után írta alá a szerződést Lotz Károly. A koncessziós szerződés egyébként 30 évre szól, és a koncessziós társaságnak (AKA Rt.) 2003. december 31-ig van opciós joga a Kiskunfélegyházától a határig való továbbépítésre.
Fónagy János szerint a szerződések felmondásából gazdasági és jogi nehézségek adódnának. Ezért a magyar államnak nagyon nehéz lenne azokat jogszerűen felmondani. Bár nehéz konkrét számítást végezni arról, hogy mennyibe kerülne az M5-ös kivásárlása, a szakértői elemzések 120-150 milliárdra becsülik.
Újra napirendre került a matricás rendszer alkalmazásának az M5-ös sztrádára való kiterjesztése. Félévi szünet után várhatóan rövidesen megindulnak erről a megbeszélések. A közlekedési miniszter felkéri az MNB-t, illetve az azt felügyelő gazdasági minisztert, hogy tárgyaljanak a matricás rendszer kiterjesztésének mikéntjéről az AKA-val.
Fónagy János képviselői kérdésekre válaszolva kitért arra, hogy nincs tudomása olyan kedvező külföldi hitelajánlatról, amitől a magyar tendereztetési gyakorlat miatt estek volna el. A közpénzeknek az MFB-n keresztül történő sztrádafinanszírozását firtató képviselői kérdésre a miniszter nem tudott választ adni, mondván, hogy információi szerint a pénzintézet túlnyomórészt hitelből finanszírozza a fejlesztéseket.
Szólt arról, hogy a gyorsforgalmi úthálózaton kívüli útépítéseknél a közpénzek felhasználása, így a részt vevő vállalatok "kijelölése" is, közbeszerzéssel történik. A tárca fejezetében lévő útépítési és -fenntartási célelőirányzat 2000-ben 80,6 milliárd, az idén mintegy 63 milliárd, jövőre pedig 71,8 milliárd forinttal gazdálkodhat. Az országos közúthálózat-fenntartási munkák versenyeztetése során tavaly olyan új pontozási rendszert vezettek be, melynek alkalmazásával akár 18 százalékos ajánlati ártöbblet esetén még "nyerő pozícióba" hozhatták a mikro-, kis- és középvállalkozásokat. Az eddigi pályázati eredmények szerint ezen szféra részesedése meghaladta a 41 százalékot a fenntartási munkákban.
