Növekedés után reform

Koidzumi Dzsunicsiro japán miniszterelnök e tisztségében először felszólalva kijelentette: rendbe hozza az ország megingott pénzügyeit, és növekedési pályára állítja a gazdaságot kétlépcsős költségvetési programjával -- írja a Reuters. Feladata újjáéleszteni a világ második legnagyobb gazdaságát, de ez nem a hagyományos költségvetési pumpálással történik majd, mert ez a módszer az ipari világ legeladósodottabb országává tette Japánt. "A japán gazdaság a kilencvenes évek óta kínlódik, és a politika elvesztette hitelét a nép szemében. A mozdulatlanság hangulata lett úrrá a társadalmon" -- jelentette ki a kormányfő.
A kormány pénzügyeinek rendezése céljából a költségvetési reform első szakaszában korlátozzák az új hitelek felvételét, és felülvizsgálják a kiadások összetételét anélkül, hogy a már most gyenge gazdasági növekedést elfojtanák. Az erősebb intézkedések később jönnek, amikor a növekedés már újraindult. Első lépésként a 2002/2003. évi, következő pénzügyi évben 30 billió jenre korlátozzák a kötvénykibocsátást, szemben a most kezdődő gazdasági év 28 billió jen értékű államkötvényével. Később csak a hitelek törlesztésére és adósságszolgálatra lehet majd felhasználni az új kötvényekből származó bevételt.
Japánban a hosszú lejáratú államadósság aránya az adóbevételhez 2000-ben 1548 százalék, a nettó finanszírozási igény aránya az adóbevételhez 121 százalék, a kamatköltség e bevételek 33,45 százaléka volt. A 666 billió jen államadósság a GDP 130 százalékát teszi ki, ami a legnagasabb arány a fejlett országok körében. Ezért lényeges reformok nélkül pénzügyi válság törhet ki az American Enterprise Institute szakértője szerint. Az OECD véleménye diplomatikusabban kifejezve ugyanezt mondja. Az adósság stabilizálásához a költségvetési mérleg egyenlegén a GDP 10 százalékának megfelelő összeggel kell javítani. Ha a kamatláb nagyobb a GDP névleges növekedésénél, és az állami költségvetés elsődleges mérlege negatív (a kiadás adósságszolgálat nélkül több az adóbevételnél), a hiány a GDP arányában végtelenül nő.
E megfontolások miatt a közgazdászok kételkednek, noha a közvélemény és a piacok bizakodással fogadták Koidzumi beszédét. A miniszterelnök júniusra ígéri a gazdaságpolitikai alapelvek ismertetését.