Sávszélesítést javasol az OECD

Ajánlásként fogalmazza meg az OECD legújabb prognózisa a forint árfolyamsávjának szélesítését. Ezzel a lépéssel nagyobb mozgásteret kapna a monetáris politika az infláció elleni küzdelemben. A drágulás üteme alig lassul, mivel a kormányzati költekezés hatására 2001-ben a tavalyival megegyező gazdasági növekedést vár a szervezet Magyarországon.
Az OECD szerint az amerikai fundamentumok nem gyengültek meg a bizalom- és árfolyamesés tükrözte mértékben. A foglalkoztatás és a fogyasztási kiadások növekedése csupán lelassult, nem váltott csökkenésbe.
Az egészséges, bár mérséklődő ütemű európai növekedés fenntartásában a fogyasztás és a beruházások egyaránt segíthetnek. A szervezet szerint ugyanakkor szükség volna a monetáris politika enyhítésére, ami a nyár közepéig 0,5 százalékpontos kamatcsökkentésben ölthet testet.

A jelentés az amerikai növekedés megtorpanását elsősorban az informatikai szektorban eszközölt "túlberuházásokra" vezeti vissza. Ez az iparágon belüli erős nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok miatt sok országban éreztetheti hatását. Az optimizmust táplálja viszont a Fed kamatcsökkentéseit több más OECD-tagországban -- Ausztrália, Japán, Kanada, Nagy-Britannia -- követő monetáris lazítás. Kisebb jelentőségű, de fontos faktor az olajárak mérséklődése. A 2000 második felében 30 dollár körüli hordónkénti ár 25 dollárra csökkenése 0,25 százalékkal növelheti az OECD-n belüli háztartások rendelkezésre álló jövedelmét.
Az előrejelzés ugyanakkor hangsúlyozza a kockázatokat is. Az egyik súlyos veszély a tőkepiacokon az árfolyam-alkalmazkodás folytatódása, a másik pedig az amerikai lassulás vártnál nagyobb hatása a világ más részeinek növekedésére.
Az Egyesült Államokban az adócsökkentések hatására csak jövőre válik enyhén restriktívből valamelyest expanzívvá a költségvetési politika. A program hosszú távú sikere pedig attól függ, sikerül-e visszafogni a kiadások növekedési ütemét. Bár a lassulás közepette folyamatosan erősödött az adócsökkentés támogatottsága, azt jobban ki lehetne használni az adórendszer hatékonyságának és igazságosságának növelésére.
A stagnálásból még ki sem lábalt Japán számára rosszkor jött az amerikai lassulás. Emiatt az export nem válhat a gazdaság húzóerejévé, de -- mint a gyengülő bizalom mutatja -- az üzleti beruházások sem pótolják majd ennek szerepét. A lakossági bizalom még nem csappant meg, de a gazdaságon csak a strukturális problémák megoldása segíthet, véli az OECD. A legsürgetőbb feladatnak a bankok és a biztosítók kétes kinnlevőségeinek, rossz befektetéseinek rendezését tartja a szervezet, még átmeneti gazdasági visszaesés árán is. Emellett a fiskális konszolidáció sem halogatható már sokáig.
Legkevésbé Európát érinthetik az amerikai nehézségek. Bár a vállalatok -- főként Németországban -- leszállították saját előrejelzéseiket, a lakossági bizalom mégis történelmi magasságokba emelkedett. Ez főként a kedvező foglalkoztatási kilátásoknak köszönhető.
Az OECD szerint ugyanakkor szükség lesz a monetáris politika enyhítésére. Az év közepéig várt lépést -- hosszabb távon -- német, francia és olasz erőfeszítéseknek kellene kiegészíteni a költségvetések kiegyensúlyozására. A többlettel "küzdő" kis államok számára ugyanakkor aligha adott a túlhevülés fiskális korrekcióval történő megakadályozása. Ezekben az országokban a munkaerőköltségek további gyors emelkedésére kell számítani, amit részben egy mobilabb uniós munkaerőpiac orvosolhatna.
Magyarországon a nem várt bevételek miatti viszonylagos fiskális szigorítást jelentős lazítás követi 2001-ben. Főként ennek köszönhetően 5 százalék feletti növekedést vár a prognózis. Ehhez ad támogatást a jelentős reálbér-emelkedéstől hajtott lakossági fogyasztás. A gyors növekedés következtében viszont csak lassan mérséklődik az infláció, az OECD várakozása szerint 9,4 százalékra az év átlagában. A folyó fizetési mérleg hiánya is növekszik. A jelentős reálbéremelések és a vártnál is gyengébb exportteljesítmény kockázata a külső egyensúly további romlása, ami a forint kockázati prémiumának növekedését eredményezné.
Magyarország számára két ajánlást is megfogalmaz a szervezet prognózisa. Egyrészt a kormányzat idei és jövő évi költekezési terveinek felülvizsgálatát javasolja, mint amelyek az inflációra és a külső egyensúlyra egyaránt negatívan hatnak. Az áremelkedések kordában tartásához pedig a forint sávjának szélesítését is szükségesnek tartaná az OECD.