Változna a bérgarancia-rendszer

Az EU elvárásaihoz igazodó kormányjavaslat szerint a jövőben a felszámolónak nem csak lehetősége, de kötelessége is lenne, hogy támogatást kérjen az elmaradt bérek kifizetéséhez a munkaerő-piaci alap bérgarancia-alaprészéből. E támogatás járna azoknak a dolgozóknak is, akiknek a munkaviszonya már megszűnt, ám a nekik járó bért a munkáltatójuktól nem kapták meg. A kormány szándéka, hogy eltörölje azt a korlátozást, amely szerint csak olyan munkáltatók számára adható bérgarancia-támogatás, amelyek a felszámolás időpontját megelőzően legalább 12 hónappal megkezdték a tevékenységüket. A javaslat szerint az új szabályozást a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárásoknál is alkalmazni kellene, annak érdekében, hogy a dolgozók ne kerülhessenek hátrányos helyzetbe.
A foglalkoztatási törvény rendbírságra vonatkozó passzusának módosítását is megtárgyalták a tegnapi ülésen. E szerint az úgynevezett rendbírság összege a jelenlegi ezer forinttól 50 ezerig terjedne. Ezt azoknak a munkáltatóknak, szervezeteknek kell fizetniük, amelyek a törvényben előírt módon nem tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek, vagy valótlan adatokat közölnek, illetve a felszámolóra is kiróható ez az összeg, ha nem tesz eleget a bérgaranciáról szóló törvényben előírtaknak.
A szakszervezetek támogatták a kormány javaslatát, ám a munkáltatók több aggályt is felvetettek. Nem tartják elfogadhatónak -- egyebek mellett -- a 12 hónapos korlát megszüntetését, hiszen ez -- szerintük -- visszaélésre adhat alkalmat. Túlzottnak tartják a jelentősen megemelt rendbírság összegét is. A munkaadók, támogatva az EU-jogharmonizációt, garanciát kérnek arra, hogy ne lehessen indokolatlanul felhasználni az alapban lévő pénzt.
Az előterjesztés foglalkozik a bérgarancia-rendszer további korszerűsítésével is. Ennek fontos eleme az, hogyan lehet bevonni a támogatási körbe a csőd-, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó munkáltatókat, főként az egyéni vállalkozókat és társadalmi szervezeteket.
Az OMT soros elnökei később döntenek arról, hogy e téma felkerüljön-e a plenáris ülés napirendjére.