Versenyképességünk csökken, de marad az előny

Ahhoz, hogy az európai uniós csatlakozást követően Magyarország mielőbb csatlakozni tudjon az EMU-hoz is, hazánknak legalább olyan árszínvonalat kell elérnie, mint amilyen az EMU három legszegényebb országának átlaga volt azok csatlakozásakor -- hívja fel a figyelmet Nagy Márton, az ING vagyonkezelő makroelemzője.
2000-ben Magyarország a német árszint 43 százalékán állt. Az EMU három legszegényebb országa, Görögország, Portugália és Spanyolország a német árszínvonal 73 százalékát érte el a csatlakozáskor. Így Magyarországnak is mintegy 30 százalékpontot kellene erősödnie a 2001--2006 közötti időszakban. Ezt a fölzárkózás minimális kívánatos szintjének lehet tekinteni, ami egyben a legkisebb áldozatok árán fönntartható konvergenciapályát jelentheti.
Az árszínvonal felzárkózása két tényező függvénye. A hazai infláció magasabb, mint az EMU átlaga, másrészt a forint nominális árfolyamának kell felértékelődnie. E kettő adja a reálárfolyam felértékelődését, ami a Nemzeti Bank számára elsődleges monetáris indikátor.
A kormányzat által többször deklarált cél, hogy hazánk 2006-2007 körül csatlakozhasson a monetáris unióhoz is. Adott inflációs prognózis mellett a forint reálárfolyamának átlagban évi 4-5 százalékkal kell erősödnie az elkövetkező öt évben -- hívja fel a figyelmet Nagy. Ez a forint nominális árfolyamára nézve átlagosan évi 3 százalékos felértékelődést jelent.
A tanulmány összhangban áll Járai Zsigmond jegybankelnök kijelentéseivel, aki szerint Magyarország 2006-2007 körül lesz kész az euró bevezetésére. Járai szerint addig le kell szorítani az inflációt évi 2-2,3 százalékos szintre.
A pénzromlás csökkenésével párhuzamosan a reálárfolyamon belül egyre nagyobb szerepet kap a nominális felértékelődés -- vonja le a következtetést az elemző --, hiszen a monetáris politika számára elsődleges cél a reálárfolyam stabilitásának megőrzése.
A reálárfolyam évi 4-5 százalékos erősödése mellett, valamint az EMU-országok átlagos GDP-jénél 2-2,5 százalékkal nagyobb növekedés esetén Magyarország jövedelemkonvergenciája is megvalósulhat egy elégséges szinten, hiszen a három legszegényebb ország csatlakozáskori jövedelem-színvonalát is el fogjuk érni, illetve meg fogjuk haladni -- áll az ING tanulmányában.
Érzékeny pont, hogy a Balassa--Samuelson-hatásból adódó 2-3 százalékos egyensúlyi erősödésnél magasabb a reálfelértékelődés kívánatos szintje, ami azt jelenti, hogy a következő években versenyképességi előnyünk csökkenni fog. A multinacionális cégek számára -- mivel export- és importszerkezetük hasonló -- a legfontosabb indikátor a munkaerőköltség-alapú reálárfolyam. 1995-ös árakon számolva tavaly a versenyképességi előnyünk munkaköltségalapon közel 40 százalékos volt, hiszen ilyen mértékben értékelődött le a forint reálárfolyama. Monetáris uniós csatlakozásunkig versenyképességi előnyünk közel a felére eshet vissza -- a kívánatos 3 százalékos nominális árfolyam-felértékelődés és a nagyobb egységnyi munkaerőköltség-növekedés miatt. Aggodalomra nincs ok, versenyképességünk akár még regionális összehasonlításban is jelentős marad -- véli Nagy Márton.