Radikális reformterv

A Süddeutsche Zeitung információi szerint a reformtervek között szerepel a svájcihoz hasonló, alapszolgáltatásokat biztosító rendszer mellett egy piaci jellegű rendszer meghonosítása is. Az utóbbiba sorolt, választható szolgáltatásokért a biztosítottak külön fizetnének. Még nem tisztázott, mely szolgáltatások kerülnének le az állam által támogatottak listájáról, a tanulmány szerint viszont az érzékelhető megtakarításhoz nem elegendő csupán néhány jelentéktelen szolgáltatás átsorolása. A gyógyászati segédeszközök -- például a mankó -- árának áthárítása a betegekre mintegy két százalékponttal mérsékelhetné az egészségügyi hozzájárulás mértékét, ám egy ennyire radikális fordulatot a tanulmány sem tart reálisnak.
A tervezet a szabad orvosválasztás korlátozásának lehetőségét is felvetette. Az egészségpénztárak nagyobb mozgásteret kapnának, és közvetlenül tárgyalhatnának az egyes orvosokkal és kórházakkal a szolgáltatások finanszírozásáról. Hasonló direkt megállapodásokat köthetnének a gyógyszergyártókkal is a patikaszerek árának csökkentése érdekében.
A tanulmány az egészségügyi hozzájárulások fokozatos növekedésével indokolja a változások szükségességét. Enélkül az előbecslések szerint 2040-ig a jelenlegi 13,4-ről 31 százalékra emelkedhetne ezek mértéke. A nyugdíjasok növekvő aránya az egészségkasszákat is megterheli: kis összegű befizetéseket teljesítenek, de sok szolgáltatást vesznek igénybe, melyek terhe az egyre zsugorodó számú aktívakra hárul. Tavaly mintegy 60 milliárd márkával támogatták a pénztárak fiatal tagjai a nyugdíjasokat. A Hessen tartománybeli pénztár nemrégiben 13,8-ról 14,8 százalékra emelte a hozzájárulások mértékét, a Baden-Württembergben működő pedig most tervezi 13,5-ről 14,2 százalékra növelni a járulékkulcsot.
A kancellári hivatal egyik szóvivője cáfolta, hogy a kormányzat ilyen terveket készített. Korábban Ulla Schmidt szociáldemokrata egészségügyi miniszter kategorikusan visszautasította egy a tanulmányban vázolt kevert biztosítási rendszer bevezetésének lehetőségét.