Egy egész város vált Coca-Cola-milliárdossá, aki tudja, csinálja utánuk

A floridai Quincy kisvárosban esett meg a befektetési csoda, ami nem is annyira csoda, de mégis egy tanulságos történet, hogy  Mark W. „Pat” Munroe, a város egyik bankára, aki rögtön a Coca-Cola 1919-es tőzsdére lépését követően - tehát még a '29-es nagy világgazdasági válság előtt - kezdte a részvények felhalmozását, rábeszélt jó  néhány helyi családot is, hogy meglehetősen kiszámolt pénzüket szintén Coca-Cola részvényekbe fektessék, s ezek a családok mára milliárdosokká váltak - írja Xataka technológiai hírportál. 

Quincy, az álmos déli városka vagyonépítésbe kezd

Quincy persze akkoriban még nem volt egy gazdag település. Sok család a mezőgazdaságból élt, a pénzügyi helyzetük pedig eléggé feszes volt, az álmos déli kisvárosban száz év alatt mára mégis hatalmas vagyon halmozódott fel.

Munroenak éppen az adta az ötletet, hogy Quincyben megfigyelte: 

A Coca-Cola-részvények kibocsátási ára 40 dollár volt részvényenként, ám a tőzsdei bevezetést követően visszaesett az árfolyam, ami Munroet nem lombozta le, hanem épp ellenkezőleg újabb vásárlásokra sarkallta, s erre bíztatta a helybelieket is.

Sőt a bankár még hitelfelvételre is rávette az irodájába betérő ügyfeleket, mégpedig részvényvásárlás céljából. A gazdáknak ugyanis akkoriban sok hitelre volt szükségük például a vetőmagok megvásárlásához, s Munroe állítólag a hiteligénylés alkalmait használta fel arra, hogy további pénzt ajánljon nekik Coca-Cola-részvények vásárlására.

Mai szemmel nézve egy ilyen akció nyilván problematikus lenne. Egyetlen részvényre építeni a vagyonfelhalmozást és a banki tanácsadást egy agresszív értékesítési promócióval párosítani, félő, hogy egy ilyen történet a bíróságon végződne. Quincy lakói azonban ahelyett, hogy feljelentették volna Munroet, inkább szorgosan vásárolták a részvényeket már a világválság alatt is, ami busásan kifizetődött nekik.

Ha gyenge volt a termés, legalább a Coca-Cola osztalékára számíthattak, nem is beszélve a fokozatosan globális nagyvállalattá váló üdítőgyártó részvényárfolyamának folyamatos emelkedéséről. 

Hatalmas vagyont hoztak a Coca-Cola részvényei

Hogy a vagyongyarapodás mértéke érzékelhető legyen, a Xataka egy 2013-as számításra hivatkozik, amely szerint egy-egy a hőskorban megvásárolt részvény addigra – a visszaforgatott osztalékokkal együtt – nagyjából tízmillió dollárt érhetett, az elmúlt 13 évben pedig éppen duplázott a kurzus, 41 dollárról 82 dollárra nőve, ergo még 10 milliót hozott. 

A számításokat bonyolítja, hogy az elmúlt 100 évben 11-szer aprózták fel a Coca-Cola részvényeit, ilyenkor általában 2 új részvényt adtak egy régi részvényért, de kétszer triplázták a mennyiséget, sőt egyszer még 1:4 arányban is cserélték. 

Ha egy család idejekorán vásárolt mondjuk 100 részvényt, és a mai napig megtartották, elméletileg nagyjából 2 milliárd dollárt halmozhatott fel. Azért elméletileg, mert nem szabad elfelejtkezni például az adózással és a hagyatéki eljárásokkal összefüggő költségekről.

Jutott pénz a közösségeknek is

Quincy azonban valóban a „titkos Coca-Cola-milliomosok” városává lett. Sok család a részvényeit a gyermekekre és unokákra hagyta, részben közvetlenül, részben pedig vagyonkezelői szervezeteken keresztül. A 2010-es évek elején a városlakók vagyonának jelentős részét még mindig a Coca-Cola-részvények képezték.

A pénz azonban nem csak a polgárokat gazdagította. A Coca-Cola részvényeseinek adományai többek között 

• templomok, 
• kulturális programok, 
• ösztöndíjak, 
• szociális segélyek 
• és közintézmények finanszírozását is szolgálták.

A történet jól bemutatja a hosszú távú befektetés erejét, ám hozzá kell tenni, hogy a milliárdos farmereknek irtózatosszerencséjük volt a Coca-Colával, hiszen 1919 óta számos akkoriban virágzó tűnt el a tőzsdéről. Az egyetlen részvényre való támaszkodás általában nem nyerő stratégia, biztosabb, ha egy részvényportfóliót épít fel az ember.