Újabb óriás csapna le, mindenkinek Grönland kell: ha Kína is jön, kezdődhet a vb – Trump most nem örül
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHatalmas, kenyértörés széléig jutó villongásra emlékezhet, aki követte, miképp fogadta Európa, hogy a Donald Trump dirigálta Egyesült Államok szemet vetett a dán királysághoz tartozó messze északi szigetre. A friss hír: a világ legnagyobb gazdaságai közül még egy kinézte magának Grönlandot. Nem véletlenül használjuk ország helyett a gazdaság szót, bár egy nagy befolyású és jólismert államról van szó.
A Nikkei Asia adta hírül:
A japán kormány már ezen a nyáron megkezdheti annak vizsgálatát, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak
- ritkaföldfémek
- és más stratégiai fontosságú ásványkincsek kitermelésére Grönlandon.
A Nikkei értesülései szerint Tokió célja, hogy segítse a japán vállalatokat a dán fennhatóság alá tartozó autonóm területen megvalósuló ritkaföldfém-projektekbe történő befektetésekben.
Látható: a japánok nem magukhoz csatolnák a szigetet, amelynek hovatartozásáról vita indult az USA és az EU között. Gazdasági jellegű behatolásról van szó. Mégpedig egy körülhatárolt területen, ami azonban a 21. századi világgazdaság egyik kulcsszektora, hiszen a modern technológiákhoz ritkaföldfémekre van szükség.
Grönland: már csak Kína kéne az óriások vb-jéhez, de velük történt valami érdekes
A távol-keleti lap is elmagyarázza: a ritkaföldfém-beszerzési források diverzifikálása kiemelten fontos Japán számára, mivel a világ ritkaföldfém-termelésének mintegy 70 százalékát adó Kína tavaly exportkorlátozásokat vezetett be az Egyesült Államokkal fennálló diplomáciai feszültségek közepette.
Ha még Kína is beszáll a versenybe és a felemelkedő India, minden adott hozzá, hogy megkezdődhessen a gigászok világbajnoksága az év jó részében – sőt óriási területeken egészében – hó és jég borította szigetért az őslakó inuitok feje felett.
Valójában Kína – amelynek az elmúlt évtizedekben semmi nem kerülte el a figyelmét, ha ritkaföldfémről van szó – már itt is beszállt, csak úgymond "diszkvalifikálták". A Svéd Nemzeti Kína Központ februári összefoglalója szerint:
A Shenghe Resources részesedéssel rendelkezik az elakadt Kuannersuit (Kvanefjeld) ritkaföldfém-projektben. A Shenghe – amely fontos szerepet játszik Kína külföldi ritkaföldfém-stratégiájában – tulajdonrészt birtokol abban az ausztrál anyavállalatban, amelynek grönlandi leányvállalata rendelkezik a projekt kitermelési engedélyével, az Energy Transition Mineralsban (korábbi nevén Greenland Minerals).
A Kuannersuit-projektet azonban határozatlan időre felfüggesztették, miután a grönlandi kormány 2021-ben ismét bevezette az uránbányászat tilalmát. A Kuannersuit lelőhelyen ugyanis a ritkaföldfémeket tartalmazó fő ásványok uránt is tartalmaznak, így az urán kitermelése a ritkaföldfém-bányászat elkerülhetetlen mellékterméke lenne. Az uránbányászat erős helyi ellenzése miatt kevés esély mutatkozik arra, hogy a projekt a közeljövőben előrelépjen.
Ezen túlmenően Kína tényleges jelenléte Grönlandon minimális. 2025-ben mindössze 66 kínai állampolgár volt bejelentett lakos a szigeten, szemben például 1110 filippínóval, 399 thaiföldivel és 118 Srí Lanka-i állampolgárral.
Japán: nincs is olyan hideg
Egy japán állami–magán tényfeltáró küldöttség tavaly novemberben felkeresett egy grönlandi földpátbányát, és arra a következtetésre jutott, hogy a bányászat a rendkívül hideg időjárási körülmények ellenére is megvalósítható. A következő lépésként a japán Fém- és Energiabiztonsági Szervezet (JOGMEC) geológusait küldik a térségbe – részletezi a Nikkei Asia.
A szakemberek tárgyalásokat folytatnak majd az autonóm grönlandi kormány tisztviselőivel a fővárosban, Nuukban, és felkeresik azokat a bányákat, amelyek ritkaföldfémek kitermelésére készülnek. A lelőhelyek méretének felmérése mellett a kitermelési költségeket is vizsgálni fogják.
A japán kormány illetékesei arra számítanak, hogy a grönlandi lelőhelyek diszpróziumot – amelyet elektromos motorokban használnak –, valamint akkumulátorgyártásban alkalmazott grafitot és más ásványkincseket tartalmaznak. A bányászat emellett tantál és nióbium kitermelését is lehetővé teheti, amelyek a félvezetőipar kulcsfontosságú alapanyagai.
Az amerikai földtani intézet (USGS) becslése szerint Grönland mintegy 1,5 millió tonna ritkaföldfém-készlettel rendelkezik, ami a világ nyolcadik legnagyobb ismert tartalékát jelenti, az emelkedő hőmérséklet és az olvadó jégtakaró pedig a jövőben megkönnyítheti a kitermelést.
A ritkaföldfém-bányászat Grönlandon egyelőre nem indult be igazán, bár amerikai és európai vállalatok már előkészítik projektjeiket. Japán cégek külföldi partnerekkel együttműködve kapcsolódhatnak be ezekbe a beruházásokba.
AZ EU újabb ösztönzést kap, hogy ellenálljon Trumpnak Grönland ügyében
A fél EU területű és bányászati szempotból jórészt még mindig feltáratlan Grönlandon kitermelhető ritkaföldfémek Japánba juttatása ugyanakkor továbbra is kihívást jelent.
A japán kormány olyan ellátási lánc kialakításában gondolkodik partnerországaival, amelynek részeként például az Európai Unión belül hoznának létre feldolgozóüzemet.
A grönlandi kormány nyitott a japán állammal és vállalatokkal való együttműködésre. Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök tavaly novemberben a Nikkeinek nyilatkozva arra szólította fel Japánt – az Európai Unió és az Egyesült Államok mellett –, hogy vegyen részt a természeti erőforrások fejlesztésében.
Hangsúlyozta: azoknak az országoknak, amelyek csökkenteni kívánják függőségüket Kínától, együtt kell működniük Grönlanddal – emlékeztet a lap.
Az inuitokat közben igazából egyik érdekelt óriás sem kérdezi meg, ők mit akarnak, ahogy a gyarmatosítás fénykorában sem osztottak lapot az őslakóknak. Pontosabban, egy konkrét rpjekt ügyében megkérdezték. Annak lett az eredménye a kínai befektető elfektetése.
