BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tetemes európai hátrány

Nehezen válhat 2010-re az Egyesült Államoknál és Japánnál is versenyképesebb tudásalapú gazdasággá az Európai Unióé -- derül ki az EU tudományos szektorát értékelő friss jelentésből. Bár a fenti célkitűzést az unió vezetői tavaly elfogadták, Európa lényegesen többet költ kutatásra, mint versenytársai, és a szakemberek előtt sem vonzó a tudományos pálya.

Míg az Egyesült Államokban a munkaerő 8, Japánban pedig 9 százaléka dolgozik tudományos területen, addig az EU-ban ez az arány csupán 5,3 százalék -- figyelmeztet a brüsszeli bizottság tanulmánya. Ennél is súlyosabb probléma, hogy olyan nagy államokban, mint Német- vagy Olaszország, 1995 és 2000 között évi alig egy százalékkal nőtt a kutatásban dolgozók száma. Philippe Busquin kutatásért felelős biztos szerint a 16 százalékos ír vagy a 12 százalékos finn növekedés ellenére Európa tíz éven belül elveszítheti a szektor dolgozóinak utánpótlását, ha nem teszi vonzóbbá a tudományos pályát. Ehhez a biztos a svéd és a finn modell követését ajánlja. Az északi országok meghatározott időre adókönnyítéseket adnak a kutatóknak: Finnországban két évig 35 százalékosra csökkentett felső kulccsal adózhatnak, míg Svédországban fizetésük negyedét adómentesen kapják, és magasabb színvonalú társadalombiztosítási szolgáltatásokat élveznek -- írja a Handelsblatt.
A kutatás-fejlesztésre fordított kiadások terén még nőtt is az EU hátránya az Egyesült Államokhoz képest az utóbbi években. A tengerentúlon a bruttó társadalmi termék 2,6 százalékát, az unióban csupán 1,9 százalékát költik el ilyen célra. Míg az Egyesült Államokban 1995 és 2000 között 5,5 százalékkal nőtt a K+F kiadások összterméken belüli aránya, addig Európában csak három százalékkal. Nagy a különbség az államháztartások kiadási szerkezetében is: az Egyesült Államok és Japán büdzséje közel négy százalékát fordítja tudományos célokra, az EU átlaga ennek fele.
A tudományos publikációk és a szabadalmak számát tekintve is elmaradnak az európai kutatók amerikai kollégáik mögött. Előbbiek többre becsülik a tudományos közvéleménynek szóló közléseket, míg az utóbbiak nagyobb figyelmet fordítanak találmányaik gazdasági alkalmazhatóságára. Az üzleti felhasználhatóságot szem előtt tartó európai tudósok pedig növekvő számban inkább az Egyesült Államokban jelentik be szabadalmaikat. Erre ösztönzik őket az alacsonyabb költségek, melyeket az európai döntéshozók is mérsékelni szeretnének az öreg kontinensen.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.