Árrés fejében tulajdon

Az egészségügyi miniszter a külföldi kézben lévő termőföldek visszavásárlásához hasonló módszerrel kívánja többségi tulajdonossá tenni a gyógyszerészeket, amit a Magyar Gyógyszerész Kamarának (MGYK) ma átadandó megállapodástervezet véglegesítése garantálhat -- értesült lapunk. A miniszteri ígéret valóra váltásával a jelenlegi, legalább 25 százalék tulajdoni rész helyett a patikus 51 százalék gyógyszertári tulajdonhoz jutna, az ő szavaival megtörténne a patikák "repatriálása".
A hatályos szabály ugyanis lehetőséget adott a gyógyszer-kiskereskedelemben is a zsebszerződéseknek. Így a tőkével nem rendelkező gyógyszerész helyett gyakran a külföldi nagykereskedő fizetett a patika megvásárlásáért, titokban. így alakulhattak ki a nagy patikaláncok, becslések szerint a 2080 gyógyszertár közül ez 400-500-at érinthet.
A patikusok valószínűleg örülnének a térítésmentes tulajdonhoz jutásnak, de kénytelenek is elfogadni az ajánlatot. A július 1-jétől érvényes árrésrendelet miatt ugyanis évi 3,6-4 milliárd forint jövedelemtől esnek el. Ennek oka, hogy a rendelettel a 3500 forintnál drágább készítmények árrését 630 forintban befagyasztották. S mivel a gyógyszertárak egyetlen jövedelme az árrés, különösen a még hitelt törlesztő patikusok nehéz helyzetbe kerültek.
A kamara egyébként az árrésrendszer átalakítását --amellyel a miniszter az olcsóbb orvosságok vásárlását preferálja -- támogatta, de azt kérte, hogy az árréstömeg más elosztással, de maradjon a patikáknál. Az MGYK a miniszterelnök segítségét is kérte, megállapodás híján pedig egyéb törvényes eszközök igénybevételét is kilátásba helyezte.
A ma átadandó megállapodástervezetet a patikusok többsége valószínűleg támogatja majd. Ami ugyan rövid távú hasznot nem ígér, de hosszabb távon lehetőséget adhat a hőn vágyott polgári lét kiépítésére. A miniszteri ajánlatok között talán a leghamarabb megoldható az úgynevezett magisztrális (patikában készített) gyógyszerek díjának emelése, ami éves szinten nem számottevő, mindössze 800 millió forint többletbevételt jelent a gyógyszerészeknek. Sokkal nagyobb falat, hogy a miniszter állami kötelezettségvállalást helyez kilátásba az ügyeleti díjak kifizetésére, ez jelenleg nem jár a patikusoknak. Ügyeleti időben csupán azokért az orvosságokért számolhatnak föl 100 forint "csengetési díjat", amelyekre az orvos nem írta föl a sürgős jelzést. A miniszteri javaslat szerint az ügyelet megfizetése mellett a csengetési díj a négyszeresére nőne. Ám a patikáknak egyÄegy recept beváltásáért jelenleg járó 2 forintos díjhoz nem nyúlnak. Egyébként évente körülbelül 170 millió receptet váltanak ki a gyógyszertárakban.
A megállapodástervezet lényeges eleme a patikák kétheti forgóalap-feltöltésére szolgáló, mintegy 7 milliárd forint összegű kamatmentes hitel, amit az egészségpénztártól januárban igényelhetnének, s azt havonta fizetnék vissza. Ismeretes, hogy az OEP egy éve még előre finanszírozta a patikákat, kvázi forgóalaphitelt folyósított, ám a számviteli szabályok változása miatt áttértek az utólagos, a receptek kiváltását követő elszámolásra. Mikola István egyébként azt szeretné, ha a háziorvosokhoz hasonlóan házipatikusai is lennének a betegeknek.