Az idén 7--8 százalék közötti lesz az infláció

Ahogy arra számítani lehetett, nem történt nagy horderejű bejelentés a hétfői monetáris tanácsülés alkalmából tartott tegnapi sajtótájékoztatón. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfontosabb döntéshozó testülete áttekintette az elmúlt néhány hónap történéseit, és úgy döntött, hogy nem változtat a jelenlegi monetáris kondíciókon -- mondta Járai Zsigmond, a jegybank elnöke.
A sávszélesítés és a devizaliberalizáció jó lépések voltak, melyek nem okoztak zavart a gazdaságban, és az exportőrökre sem róttak teljesíthetetlen terheket. A folyamatok elemzése után a monetáris tanács úgy döntött, hogy nincs szükség a kamatok változtatására sem, tette hozzá Járai. A kamatpolitika fontos feladata az árfolyam-beállítás, ezért az inflációcsökkenés mértéke mellett a jegybank a forint árfolyamának alakulását is figyelembe veszi a kamatdöntésekkor.
Az árfolyam alakulásával kapcsolatban a jegybankelnök kijelentette, az inflációs célkitűzés igényeinek megfelelő a mostani 245-250 forintos euróárfolyam. Minél gyorsabban alkalmazkodik a gazdaság az új monetáris feltételekhez, annál kisebb növekedési áldozattal jár az infláció leszorítása.
Az árszínvonal idei alakulását tekintve nagyobb esélye van annak, hogy a 6--8 százalékos célsáv felső részében lesz az infláció. Ugyanakkor 2001, illetve 2002 decemberére is tartható a célkitűzés, igaz, utóbbi megvalósítása nehezebb lesz -- mondta Járai.
A jegybank 2001-re, illetve 2002-re egyaránt 4-5 százalékos gazdasági növekedést feltételez. Az idén a külső körülmények romlását a költségvetés élénkítő hatása ellensúlyozza, jövőre pedig a semleges államháztartási hatás javuló világpiaci helyzettel párosul. A GDP növekedési ütemét mindkét évben meghaladja a belföldi felhasználás. A külső finanszírozási igény növekedése a folyó fizetési mérleg hiányát ez évben a GDP 4 százalékának megfelelő szintre emeli majd. A költségvetési hiány 2001. évi keresleti hatását a GDP 2,1 százalékára becsüli az MNB.