Az USA kiszáll a Tóth-tervből

A jegyzőkönyv tervezetét 1995 óta tartó munkával alakította ki egy ad hoc bizottság, amelynek elnöke Tóth Tibor nagykövet, leszerelési szakértő, tagjai pedig azon országok közül kerültek ki, amelyek csatlakoztak a vegyi és biológiai hadviselés tilalmáról 1972-ben kötött szerződéshez. Az 1975-ben érvénybe lépett egyezmény egyik hiányossága volt, hogy nem rendelkezett a tilalom betartásának ellenőrzéséről. Ezt a hiányt kellene a szöveget végső formába öntő bizottsági elnökről Tóth-tervezetnek nevezett jegyzőkönyvnek pótolnia.
A Tóth-tervezet a Reuters ismertetése szerint arra kötelezné a feleket, hogy tegyék nyilvánossá azoknak a tudományos és ipari létesítményeiknek a listáját, amelyek alkalmasak biológiai fegyver gyártására. Ezekben egy még felállításra váró nemzetközi testület helyszíni ellenőrzéseket végezne. A jegyzőkönyvet úgy kellene az ad hoc bizottság augusztus 17-éig tartó ülésén tető alá hozni, hogy a szerződés november 19-én összeülő felülvizsgálati konferenciája már véglegesként jóváhagyhassa azt. Az amerikai ellenállás miatt most már aligha lesz tartható ez a menetrend.
A The New York Times előzetes értesülése szerint a Bush-kormányzat arra a következtetésre jutott, hogy a tervezet jelenlegi formájában úgy rossz, ahogy van: nem hárítja el a biológiai fegyverek elterjedéséből fakadó veszélyt, nem szegi kedvét a renitenseknek, nem alkalmas az ellenőrzésre. A lapnak nyilatkozó illetékes szerint a biotechnológiára nem alkalmazható a hagyományos fegyverzet-ellenőrzési gondolkodásmód.
Mahley szerint a tervezet nemcsak nemzetbiztonsági, hanem az üzleti titkokra nézve információs kockázatot is hordoz -- tudósít a Reuters. Ezért hatékony, innovatív, új megközelítésre van szükség. Cáfolta, hogy az USA nem támogatná a tömegpusztító fegyverek elleni nemzetközi fellépést. Megfigyelők viszont éppen arra hívják fel a figyelmet, hogy George Bush elnök kormányzata újabb külpolitikai kérdésben határolta el magát hagyományos szövetségeseitől, amivel nemzetközi elszigeteltségbe sodródhat.