Gyógyítás három műszakban

Az egészségügyi miniszter átmenetinek tartja a júliustól hatályos új munka törvénykönyve ágazatra vonatkozó, s a MOK által törvénytelennek tartott végrehajtási rendeletét. Ám Mikola István szerint végleges megoldást -- a tetemes többletpénzigény miatt -- csak a 2003-as költségvetés hozhat. A miniszter átfogó rendezést tart szükségesnek az orvosi ügyeleti rendszerben, s megfontolandónak tartja a három műszakos munkarend bevezetését -- mondta a Világgazdaságnak.
A júliustól hatályos munka törvénykönyve azért lenne előnyös az egészségügyi dolgozóknak, mert rendelkezése szerint a túlmunka beleszámít a szolgálati időbe, az érte járó díj pedig a nyugdíjalapba. Az ágazati szabályozás azonban hátrányos a doktorokra. A túlmunka idejét ugyanis spekulatív módon határozta meg, s nem garantálta a pihenési időt. A 16 órás hétköznapi ügyeletért például 4 óra túlóra számolható csak el, a pihenőnapon végzett 24 órás szolgálat után pedig 6 óra.
A miniszteri megoldásként javasolt három műszak bevezetésének előkészületei már folynak az Országos Traumatológiai Intézetben -- tudtuk meg Kázmér Tibor főigazgatótól. A tervezett és a jelenlegi munkarend pénzigényének összevetését most végzik. A főigazgató az integrált egységben gyógyító traumatológiai intézetben nem tartja irreálisnak a terv megvalósítását. Hozzátette azonban: a három műszakos munkarend a jelenlegi 54 műtéti szakmában dolgozó orvos mellé legalább további 10 doktor felvételét igényli.
A nagyatádi kórház 25 ágyas gyermekosztályán és 17 ágyas újszülöttosztályán -- ezeken összesen két főállású orvos dolgozik -- elképzelhetetlen a három műszak. Mikó Rita főorvos a város három gyermekháziorvosának segítségével tudja csak ellátni most is a kórházba került gyermekeket. A háziorvosok havonta legalább négy ügyeletet adnak a kórházban, az osztály a téli hónapokban 100 százalékos, jelenleg 60-70 százalékos kihasználtságú. A főorvosnő nem tudja, mi a drágább: megfizetni a tényleges kórházi ügyeleti munkát, vagy legalább még két főállású orvost alkalmazni.
Csakhogy nincs elegendő orvos -- mondja Gyenes Géza, a MOK főtitkára. Az ország egyes régióiban kritikus az orvoshiány, szakdolgozókból pedig a fővárosban sincs elegendő. A kamara számítása szerint évi 5-7 milliárd forint többletre lenne szükség az orvosok tényleges munkával töltött ügyeleti díjának kifizetéséhez. Ez valószínűleg kevesebb, mint a műszakos gyógyításhoz szükséges többletlétszám bérigénye.
A három műszakos gyógyítás egyébként csorbítaná a betegek szabad orvosválasztási jogát -- véli a főtitkár. Vagy ha nem, úgy a választott, éppen éjszakás orvosnak éjjel kellene vizsgálatokat végeztetni, netán megműteni a páciensét -- mondja.
A MOK kiszámította azt is, hogy egy 30-35 évig dolgozó doktor szolgálati ideje az ügyeletekkel 50 évi munkavégzésnek számít. Az orvosok ennek ellenére sem zárkóznak el a túlmunkától, de ragaszkodnak annak tényleges elszámolásához. Ezért fordul az orvosok köztestülete az Alkotmánybírósághoz az ügyeletet szabályozó, diszkriminatív ágazati rendelet módosításáért -- erősítette meg Gyenes Géza.