Hiányzik az alkotmányos cél

A nemzeti földalap (nfa) "előképét" állítja fel a kormány még az őszi ülésszak előtt. A tényleges nemzeti földalapot természetesen a parlament által elfogadott törvény szabályozza majd -- nyilatkozta a Világgazdaságnak Boros Imre, a PHARE-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Orbán Viktor miniszterelnök szokásos szerda reggeli interjújában jelentette be, hogy létrehoznak egy gazdasági társaságot, amely azonnal hozzálát a zsebszerződésüket felfedő, földjeiket eladni szándékozó gazdák termőföldjeinek megvásárlásához. Az nfa azonnali felállításának lehetőségeit Boros Imre vezetésével egy munkacsoport vizsgálja, melynek tagjai még a földművelésügyi és vidékfejlesztési, az igazságügyi és a környezetvédelmi miniszter.
Az államszocialista megoldás keveredik a korai piacgazdasággal -- jegyezte meg egy neve mellőzését kérő alkotmányjogász az nfa azonnali létrehozásának bejelentése kapcsán. A legnagyobb problémát abban látja, hogy hiányzik a jogi szempontoknak megfelelő alkotmányos cél. A tervezett alap ugyanis piacképes vagyont kezel majd, de nem világos, hogy milyen jogilag alátámasztott állami céllal. "Az intézkedésnek alkotmányos célja nincs. Célja viszont az, hogy a politikában a szavak és a tettek végre találkozzanak" -- reagált az alkotmányjogász felvetésére Boros Imre. A földtulajdonlás és a zsebszerződések kérdése az európai uniós csatlakozással kapcsolatos tárgyalásokon is hangsúlyt kapott, ezért nem várhat a probléma megoldása a törvényalkotásra -- tette hozzá a miniszter.
Most keresi a jogi megoldást az Igazságügyi Minisztérium (IM) az nfa "előképének" létrehozására. Egy olyan gazdasági társaságot szeretnének felállítani, amelyet később a törvénybe be lehet építeni -- mondta Boros Imre. Azt egyelőre még nem lehet tudni, hogy az "előkép" milyen jogállású, kht., kft. vagy rt. lesz-e. Így még arról sem döntöttek, hogy ki felügyeli majd a gazdasági társaságot. A PHARE-miniszter szerint a célszerű megoldás az lenne, ha a földművelésügyi miniszterhez tartozna az nfa "előképe". De szóba jöhet az Állami Privatizációs és Vagyonkezelési Rt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Magyar Fejlesztési Bank is -- tette hozzá.
A földművelésügyi tárcánál is dolgoznak a földalap létrehozásán. Azt, hogy van-e jogi lehetőség arra: a törvényben szabályozott nfa felállítása előtt létrejöjjön egy gazdasági társaság ugyanarra a célra, valószínűleg nem vizsgálták még az FVM-ben -- mondta Imrédy Szabolcs, a tárca sajtószóvivője. Mivel a miniszterelnök bejelentette, így nyilván van alapja az elképzelésnek -- tette hozzá.
Elfogadhatatlannak tartja a nemzeti földalap gazdasági társasági formában történő felállítását a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Filipsz László titkár szerint ezzel a lépéssel egyszerű kifizetőhellyé degradálják a földalapot. Egy gazdasági társaság fölött ugyanis az Országgyűlés nem gyakorolhat felügyeletet, vagyis gazdálkodása üzleti titokra hivatkozva a homályban marad -- fogalmazott Filipsz László.
A kormányfő azt is bejelentette, hogy a Miniszterelnöki Hivatal céltartalékai között a földalap felállítására elkülönített ötmilliárd forint egészét, vagy egy nagyobb részét áthelyezik a gazdasági társaság keretébe. Ez az összeg elég lesz ahhoz, hogy a zsebszerződésüket felbontó gazdák földjeinek felvásárlása megkezdődhessen -- mondta Boros Imre. A miniszter szerint a teljes állomány rendben tartása legfeljebb tízmilliárd forintba kerül majd. Az alap ugyanis nemcsak földet vesz a gazdáktól piaci, vagy annál kissé magasabb áron, hanem el is adja azokat. Az államnak nem érdeke, hogy termőföldeket halmozzon fel, ezért megpróbálja azokat értékesíteni. A földalap, illetve a gazdasági társaság célja azonban nem a profit lesz -- hangsúlyozta a miniszter.
A zsebszerződések felbontása nyilván polgárjogi viták, perek garmadáját vonja maga után. Senki sem adhat át olyasmit, amit nem birtokol -- mondta az alkotmányjogász. Ezért aggályos peres ügyek állami földalapba, egy működő vagyonkezelési rendszerbe rendezése -- hívta fel a figyelmet. (Ebbe az alapba kerülne a -- zsebszerződésekkel érintett 500 ezer hektárra becsült terület mellett -- mintegy 800 ezer hektárnyi állami termőföld és erdőterület, amelyeket jelenleg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezel.) A földalap nem vállalja át a pereket, legfeljebb csak különleges esetben -- véli Boros Imre.
Alkotmányossági szempontból az is rendkívül aggályos, hogy az állam a szerződés felmondására fenyegetéssel, megtévesztéssel kényszeríti az érintett feleket. Holott -- mutatott rá az alkotmányjogász -- egyáltalán nem biztos a ma zsebszerződésnek nevezett megállapodások semmissége. Semmilyen törvénynek nem mond ugyanis ellent a föld használatba, haszonbérletbe adása. Az állam (a tervezett kormányrendelet) valójában a szerződéses szabadságjogot veszélyezteti.