Lassult a magyar gazdaság

A magyar gazdaság növekedési üteme mérsékeltebb a tavalyinál -- áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) májusi adatokat feldolgozó, összefoglaló tájékoztatójában. A bővülés külső feltételei romlottak, amit a múlt év második felétől kezdődően mérséklődő GDP-számok is mutatnak. Az OECD-térségben a 2001 első negyedévi bővülés mindössze 2 százalékos volt. Különösen a beruházásoknál mutatkozott meg a lassulás. Magyarországon a lassulásra az állóeszköz- mellett a készletfelhalmozás ad magyarázatot, miközben a háztartások fogyasztása kedvezően befolyásolta a gazdasági növekedés ütemét.
A májusi ipari termelési adatok az év eleji trendet kedvező irányba módosították -- írja a KSH. Ugyanakkor a múlt évhez viszonyított ütemcsökkenés mind a belföldi, mind az exportértékesítésre jellemző volt. Az ipari termelés 90 százalékát kitevő feldolgozóipar bővülése az esztendő első öt hónapjában 11 százalékos volt az előző év azonos időszakához képest, visszaeés csupán a kőolaj-feldolgozás területén jelentkezett. Az építőiparon belül májusban az "épületek építése" kategóriában kiugróan magas, 42 százalékos növekedést mért a KSH, így az ágazat első öthavi átlagos növekedési üteme 10 százalékra nőtt.
A külső egyensúllyal kapcsolatban az első öt hónap történéseit vizsgálva megállapítható, hogy az áruexport, illetve -import volumene közel azonos ütemben, 14, illetve 13 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi mérleg hiánya májusig 1,6 milliárd dollár volt, 130 millióval több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. (Euróban kifejezve a növekmény 230 millió.) A külkereskedelem bővülésének motorja továbbra is a gépexport, amely volumenében 19 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.
A folyó fizetési mérleg hiánya a vizsgált időszak alatt 475 millió eurót tett ki. A nem adóssággeneráló forrás csupán 2 százalékkal maradt el a folyó deficittől, ami azt jelenti, hogy az első öt hónapban a nemzetgazdaság nem adósodott el jelentősen.
A fogyasztói árak májusban 0,9, júniusban 0,3 százalékkal emelkedtek. Júniusban a 12 havi árindex 10,8-ről 10,3 szazálékra csökkent. Tovább gyorsult az élelmiszerek drágulása, a hatodik hónapban az egy év alat bekövetkezett áremelkedés 18,1 százalékos volt.
Jelentősen, 13 százalékkal csökkent a múlt év azonos időszakához képest a munkanélküliség. Mérséklődött a fiatal munkanélküliek száma is, eközben a gazdaságilag aktív népesség száma nem változott.