Szlovénia nettó befizető lehet
A leggazdagabb tagjelölt országnak számító Szlovéniában az egy főre jutó bruttó hazai termék már most is az uniós átlag 75 százaléka körül van, márpedig a jelenlegi szabályok szerint csak az ennél szegényebb térségek jogosultak regionális támogatásra. Amennyiben tehát az országot egyetlen térségként kezelnék, nem lenne jogosult ilyen segélyekre, és belépése pillanatától a közösségi büdzsé nettó befizetője lenne -- hangoztatta Drnovsek a Reutersnek adott interjúban.
Ha azonban Szlovénia területét két vagy három régióra osztanák fel, akkor azok közül legalább egy a támogatott körbe esne -- tette hozzá. A politikus szerint azonban mindezeket a számításokat keresztülhúzhatja, ha országával egy időben más, szegényebb jelöltek is bebocsáttatást nyernek. Ekkor ugyanis összegszerűen csökkenne az EU-átlag, tehát a támogatásra jogosító határ is lejjebb kerülne.
Megfigyelők szerint az új tagországok majdani költségvetési pozícióit nagyrészt az fogja meghatározni, hogyan alakul át az EU támogatási rendszere. A regionális politika jövőjéről folyó vitákban egyetértés van arról, hogy a majdani új tagoknak a régiekkel egyenlő elbírálást kell biztosítani, a jelenleg segélyezett államok azonban nem válhatnak a bővítés "statisztikai veszteseivé". Utóbbi szempontot a legjobban kedvezményezett Spanyolország annyira fontosnak tartja, hogy a személyek szabad mozgásáról szóló uniós álláspont elfogadását is megpróbálta segélyei hosszú távú garantálásához kötni .
Mindezen igényeknek csak úgy lehet megfelelni, ha emelik a közösségi büdzséhez való hozzájárulásokat. Egy nemrég közzétett európai parlamenti tanulmány csak a segélyek fokozatos bevezetése esetén látja tarthatónak a középtávú költségvetési kereteket (VG, 2001. június 1., 11. oldal). A hozzájárulások emelése azonban a befizető államok ellenállása miatt nem látszik könnyen kivitelezhetőnek.
