A termálvízre alapozzák a fejlődést

A Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programja keretében a közelmúltban újabb projekteknek ítéltek oda támogatást. Ezek között két büki és egy szentgotthárdi beruházás kapja a legnagyobb összegeket. Bükön a gyógyfürdőt fejlesztik, valamint szállodával, élményfürdővel és kongresszusi létesítményekkel bővül a golfklub. E beruházások kapják a legnagyobb összegű támogatást, 1--2 milliárd forint közötti összegeket -- tudta meg a Világgazdaság. Emellett további közel tíz, az ország különböző pontjain tervezett projekt részesedik e támogatási lehetőségben. Minderről Budai Zoltán, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára ma tart sajtótájékoztatót az egyik érintett településen, Bükön.
A GM által elkészített, az egészségturizmus tízéves fejlesztési programja szerint egyébként a következő évtizedben mintegy 160 gyógy- és termálvízre épülő egészségturisztikai központ felépítésére van reális esély. Az elképzelések szerint ebből 40 nemzetközi, 70 országos, míg 50 helyi jelentőségű és vonzáskörű egység lenne. A kormányzat a gyógy- és termálfürdő-fejlesztési projektekhez a teljes bekerülési összeg 50 százalékát adja. A jelenlegi szándék szerint tíz év alatt az állam 10-15 milliárd forintot fordít e célra.
A fejlesztések két irányban indulnak. Egyrészt a hagyományos, gyógyászati részleggel ellátott fürdők korszerűsítése, bővítése a cél. Ezekben az esetekben az orvosi kezelések a középpontba kerülnek. A másik irány a wellness-fitnesz turizmus, az élményturisztikai szabadidő-központok kialakítása.
A fejlesztéseknél -- mint azt az egészségturizmus tízéves fejlesztési programja tartalmazza -- cél, hogy az egyes fürdők, wellness-fitnesz központok nem versenytársakként, hanem egymást erősítő partnerekként működnének. Így a földrajzi közelségre, a különböző fürdőhelyek közötti munkamegosztásra és együttműködésre építve úgynevezett termálgyűrűk jönnének létre (lásd térképünket). Az elképzelések szerint ez előnyt jelentene a nemzetközi versenyben és a piaci értékesítésben.

Országszerte több jelentős gyógyszálló-beruházás kezdődött meg a közelmúltban, illetve kezdődik meg rövidesen. Ezek között található az a négycsillagos szálloda Hajdúszoboszlón, amelynek költsége kétmilliárd forint. A kivitelezési munkák szeptemberben indulnak. A tervek szerint e hotel üzemeltetője a Hunguest Hotels Rt. lesz. A fürdőváros első négycsillagos szállodájában várhatóan 2002 októberétől fogadják a vendégeket.
Szintén négycsillagos szállodát építenek Tapolcán, itt 2003-ra tervezik az átadást. A szálloda építésére a közelmúltban alakult meg a Tapolca Thermal Sport Kft., amelynek 95 százalékban az SCD Group, míg 5 százalékban a városi önkormányzat a tulajdonosa. A négymilliárd forintos beruházás 25 százalékát a társaság saját erőből biztosítja, míg a fennmaradó részt pályázati úton elsősorban a Széchenyi-terv segítségével, illetve banki hitelből finanszírozzák. A szálloda üzemeltetője itt is a Hunguest Hotels Rt. lesz.
Harmincmillió dolláros gyógyturisztikai beruházást tervez az év elején alakult Kaputherm Kft. Kapuváron. A céget 3 millió forintos alaptőkével hozta létre hét magánszemély. Egy 30 hektáros területen egy négycsillagos, 200 ágyas gyógyszálló, egy 100 apartmanból álló gyógyfalu, valamint egy gyógyfürdő épülne. Az elképzelések szerint a komplexum vagy teljes egészében külföldi tulajdonba kerülne, vagy jobb esetben 20-25 százalék maradna a magyar cég birtokában. Már megkezdték a lehetséges üzemeltetők feltérképezését is. A hazai cégek közül a Danubius Hotels Rt. lenne a megfelelő, ám külföldiekkel is tárgyalnak. Az építkezést jövő nyáron kezdik és 2004-ben fejezik be.
Szintén a gyógyturizmus fejlesztésében látják a jövőt Zalalövőn is, ahol egy 4,8 milliárd forintos beruházást terveznek. A beruházást a Zalaquelle Kft. valósítja meg, amelynek három lefojtott termálkút apportálásával az önkormányzat is résztulajdonosa. A tervek szerint épülnek gyógyfürdőközpont, négy-, ötcsillagos hotelek, apartmantelep, valamint több étterem és szórakozóhely is. Számítások szerint a beruházás megtérülési idejét 2012-re teszik, hiszen jelentős osztrák, szlovén és horvát forgalomra számítanak. A kft.-nél azt remélik, hogy a beruházás finanszírozásához a Széchenyi-tervből is kapnak támogatást.