Brüsszel tiltakozik

Az Európai Bizottság ellenzi emberi egyedek klónozását, mert ez ellentétben áll az európai polgárok által vallott etikai elvekkel -- erősítette meg a testület egyik szóvivője. Az erkölcsi természetű aggályok mellett a testület a kiérleletlen technológia és a súlyos kockázatok miatt utasítja el a kísérleteket. Ezen túlmenően az alapvető jogoknak a nizzai EU-csúcson jóváhagyott európai chartája egyértelműen tiltandónak minősíti a klónozást, és ugyanerre az álláspontra helyezkedett az Európai Tanács is. A szóvivő ugyanakkor rámutatott, hogy az Európai Bizottság állásfoglalása politikai-etikai természetű, jogilag kötelező érvénye nincs, mert az uniót az alapszerződés nem ruházza fel utasítási jogkörrel.
Francia- és Németország közösen felkérte az ENSZ főtitkárát, hogy készítse elő egy nemzetközi megállapodás kidolgozását a szaporítási célú emberi klónozás tilalmáról -- jelenti az MTI. Párizs és Berlin azt kéri, hogy az ügyet már az ENSZ-közgyűlés most ősszel következő, 56. ülésszakán tűzzék napirendre.
A tiltakozások azt követően láttak napvilágot, hogy egy kedden kezdődő washingtoni konferencián (VG, 2001. augusztus 8.) tisztázódtak a korábban meglehetősen zavaros és ellentmondásos tervek, és kiderült, hogy a szaporítási célú emberi klónozás elkezdése eldöntött tény. A sejtekkel való manipulációkhoz már a következő néhány héten belül hozzáfog a két tudós, valamikor novemberben pedig beültetik a petébe a másolandó donor sejtmagját. Ha a kezdeti eredmények kielégítőek, akkor a jövő év elején az egyik jelentkező méhébe ültetik az osztódásra késztetett petesejtet. E forgatókönyv szerint 2002 vége előtt megszülethet az első klónozott ember.
A kísérletre már jelentkezett 1500-2000 pár, akikből kiválasztják a kísérletek első fordulójában részt vevő 200 szülőjelöltet; közöttük lesznek amerikaiak, olaszok és britek. A Guardian értesülése szerint egy anyába egyszerre tíz klónozott embriót ültetnek be. Arról nincs hír, hogy ezt a számot miként csökkentik az emberi szaporodásban mértékadónak tekintett egyre. Az opponáló kollégák által jósolt nagy hibaszázalékkal szemben Zavos 30 százalékos "selejtmentes kihozatalt" tartott garantálhatónak. A műveletek természetére utalva Antinori elmonta, hogy a sikertelen egyedeket megsemmisítik.
Az amerikai tudományos akadémián tartott eszmecsere egyébként a Daily Telegraph szerint káoszba, mások szerint egyenesen cirkuszba torkollt. Az olasz orvos egyik nyilatkozatában a Vatikánt, a pápát és Bush elnököt is a "bűnöző" jelzővel illette. Egy amerikai lelkész válaszul "az emberiség szégyenének" nevezte Panost. Egy alkalommal a rendezőket kellett felkérni, hogy tartsák fenn a nagyszámú tudósító jelenléte közepette megbomlott rendet. A vita során a felek gyakorta egymás szavába vágtak. Az MIT egyik genetikus kutatója, Rudolf Jaenisch -- az eljárás nagy hibaszázalékára figyelmeztetve -- végső érvként azt vágta Zavos fejéhez, hogy "ön a Time magazinban publikál, én a Science-ban".