A kormány tagjai ezekben a napokban tanulmányozzák a pénzügyminiszter javaslatát a rohamosan romló egyenlegű, központi költségvetés szanálásáról. A Jaroslaw Bauc által előterjesztett anyag részint a deficit növelése, részint a bevételek növelése, illetve a kiadások erőteljes csökkentése révén teremtene mozgásteret egy fenyegető pénzügyi válság elkerülésére. A központi költségvetésnek a GDP-hez viszonyított hiányát az ez évre tervezett 3,9 százalékról 4,3 százalékra emelnék 2002-ben.
A sajtón keresztül kiszivárgott részletek szerint a kiadások csökkentése végett befagyasztanák a nyugdíjakat és az állami alkalmazottak fizetését. A bevételeket viszont a jövedéki adók tartós, illetve a beviteli vámok átmeneti megemelésével szeretnék növelni. A terv ezen utóbbi pontja ellen máris tiltakoznak nemzetközi szervezetek (lásd keretes írásunkat).
Mint a Reuters emlékeztet, a szeptemberi 23-i választások előtt azért kényszerült ilyen intézkedésre a súlyos vereség elé néző Szolidaritás-kormány, mert ezek nélkül a deficit/GDP mutató 11 százalék fölé emelkedhetne 2002-ben, ami hatalmasra növelné egy pénzügyi válság kockázatát. A kormánynak emellett azért is szüksége van ilyen tervre, mert enélkül nem tudná szeptember 30-ig előterjeszteni a jövő évi költségvetést, márpedig addig az időpontig az új kabinet nyilvánvalóan nem tud hivatalba lépni.
A súlyos helyzet egyik okát a Financial Times abban látja, hogy az utóbbi időben már kisebbségben kormányzó Szolidaritás-blokk túl sokáig erőltette az expanzív gazdaságpolitikát, amelyet a baloldal is támogatott. A kurzust egy tegnapi nyilatkozatában súlyos kritikával illette Leszek Balcerowicz jegybankelnök. A szakember korábban -- a Szolidaritás koalíciós partnereként -- a pénzügyminisztérium élén állt, ahonnan azért távozott, mert 1997 és 2000 között hiába hadakozott az állam pénzügyeinek rendbetételéért, a költségvetést súlyosan megterhelő fix járandóságok lefaragásáért. Lengyelországban az idei gazdasági növekedés várhatóan csak 2 százalék körül alakul, szemben a tavalyi 4 százalékkal.