Génsebészeti sikerek "futószalagon"

A londoni King''s College-ben brit és amerikai kutatók egérkísérleteknél értek el látványos -- áttörésnek minősített -- eredményt az Alzheimer-kór visszafordításában. A sikerről a Sunday Telegraph már a hivatalos bejelentés előtt közzétett néhány részletet, amelyek szerint egy az adott testhez kötődő hormon képes regenerálni a korábban megállíthatatlanul pusztuló agysejteket. A szakemberek által NGF-nek nevezett idegnövekedési faktorról van szó, amelyet utólag juttattak a megállíthatatlan károsodás útján lévő állatok agyába.
A bejelentés kapcsán terjedni kezdett egy további értesülés, amely szerint a kaliforniai La Jolla egyik klinikáján már ez év áprilisában emberen is végeztek hasonló kísérleteket. Itt egy hatvanéves, Alzheimer-kórban szenvedő női beteg vetette magát alá az eljárásnak, abból a megfontolásból, hogy esélyt teremtsen lemenőinek az esetleg genetikai úton tovább örökített hajlam ellensúlyozására. A kezelés keretében NGF termelésére specializálódott szövetet juttattak agyának homloklebenyébe.
Az eljárás azon a ponton érintkezik a genetikai kutatásokkal, hogy az NGF előállítására alkalmas szövetet bőrsejtekből kiindulva hozták létre. A kísérletről szóló jelentések arról nem szólnak, hogy klónozás, illetve ezen alapuló őssejtszaporítás játszott-e szerepet az eljárásban, de nem is zárják ki ennek tényét. Az adott páciens esetében sikerült visszafordítani az idegsejtek elhalását, sőt határozott regenerálódást figyeltek meg. A szóban forgó hatóanyag korábban -- hagyományos injekcióval, vagy tablettával beadva -- nem váltott ki semmilyen változást. Az eddigi sikereken felbuzdulva a kaliforniai agysebészek további hat pácienst keresnek a kísérletek továbbvitelére.
Az ugyancsak agysorvadással járó Creutzfeld--Jakob (CFJ)-kór elleni küzdelem egy biztató eredményéről a Le Monde számol be. Eszerint egy beszédre, járásra és evésre már képtelen húszéves brit betegen szintén Kaliforniában végeztek olyan beavatkozást, amelynek során bizonyos részfunkciók ismét életre keltek. A beavatkozás részleteiről nem közöltek semmit a kezelést végző orvosok, csupán arra utaltak, hogy bizonyos etikai és tudományos kérdéseket még meg kell oldani. Ebből egyesek a legújabb genetikai kutatási eredmények alkalmazására következtetnek. A kezelt lány szülei máris sürgetik, hogy az eljárást honosítsák meg Nagy-Britanniában, ahol 1996-tól máig 106 CFJ-kóresetet diagnosztizáltak, ezek közül 99-en meghaltak.