A lakosság vásárolt fogyasztásának növekedése az idén 5,2, jövőre pedig 4,6 százalék körüli lehet. Ezt a gyors bővülést még az sem csökkenti túlságosan, hogy a forint erősödése miatt -- a devizában tartott megtakarítások értékvesztésén keresztül -- csökkent a háztartások vagyona. Egyebek között ezt állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán közzétett jelentése, mely az inflációt meghatározó tényezők jövőbeni alakulását is elemzi. A jegybank szakértői többek között a fogyasztás, a beruházás és az államháztartás keresleti hatását, a bérinflációt és az importált inflációt vizsgálták.
Ugyanakkor az év elején vártnál gyorsabb dezinfláció miatt az MNB egy "meglepetés" reálbér-növekedéssel számol. Ezt egyébként a munkaerő-piaci tapasztalatok és statisztikák is alátámasztják: az év elején megvalósuló béremelések után év közben a reálbérek alakulása szinte kizárólag az infláció lefutásától függ.
A dinamikusan növekvő lakossági fogyasztás mellett a beruházások bővülési ütemében is kedvező irányú változást vár az MNB. A növekedés húzóereje az idén a lakossági és közvetett állami finanszírozású beruházások, ami 8-9 százalékos emelkedést jelent majd ezek volumenében. A gyorsabb bővülést a magas, 80 százalék feletti kapacitáskihasználtság és a beruházási célú import növekedése is alátámasztja.
A jegybank előrejelzése szerint a fiskális politika 2001-ben expanzív lesz, 2002-ben viszont semleges. Az idei keresletélénkítő hatás inkább az év második felében jelentkezik majd. (Erről lásd külön részletes cikkünket!)
Nagy változásokat jósol a jegybank a külkereskedelem alakulásában is. Az első negyedévi adatok szerint az export dinamikája 3,5, az importé 9 százalékponttal esett vissza. Az MNB szakértői szerint ez évben az áruexport volumenének növekedési üteme 8 százalékponttal mérséklődik. Ebből mindössze 1 százalék írható majd a felértékelődés rovására, a többi a negatív külső konjunkturális hatásoknak lesz köszönhető.
A munkaköltségek mérésénél a jegybank figyelembe vette az adóváltozásból, illetve bérinflációból származó hatásokat is. Utóbbi esetében a statisztika erősen torzít, ezért a valós bérinfláció jóval kisebb.
A megtisztított számokból az derül ki, hogy a bérinfláció magas szinten stabilizálódott, de nem növekedett tovább. A gyors dezinflációból fakadó bérköltség-növekedést a vállalatok az év második felében várhatóan a nem rendszeres juttatások csökkentésén keresztül próbálják majd visszafogni. A jegybank az idén 3-4, jövőre 2-3 százalékos reálmunkaköltség-emelkedéssel számol.