A racionális tőkegazdálkodást és a lakosság igényeihez igazodó gyógyítókapacitások kialakítását segítheti az egészségügyi intézmények átalakítását és az orvosok jogállását célzó kerettörvény-tervezet, amelyet tárcakörözésre bocsátott az Egészségügyi Minisztérium. Mikola István tisztában van azzal, a szerkezetváltás forrásigénye sok száz milliárd forint, és hogy azt nem tartalmazza a jelenlegi költségvetés. De mint azt a Világgazdaságnak elmondta: megkezdték a 2003. évi ágazati büdzsé előkészítését, mivel úgy tartja: a gyógyítás kormányzati ciklusokon áthúzódó tervezést követel meg. Ezért tartaná szerencsésnek, ha a jelen összetételű Országgyűlés elfogadná a forrásigényt alátámasztó szakmai törvényt. A minisztérium számítása szerint az ágazat konszolidációja, az amortizáció és az infrastruktúra forrásigénye első lépésben legalább 300 milliárd forint.
A gyógyintézmények átalakítása csak tulajdonosaik elhatározásán alapulhat, ám szerinte a piacgazdaság hatásaitól nem mentesülő egészségügyi menedzsment is rájött, csak olyan gyógyítókapacitást érdemes fönntartani, amely kihasználható. Mikola ennek érdekében januártól már csak azoknak a drága diagnosztikai eszközöknek a tb-finanszírozását engedélyezi, ahol garantált a kihasználtság. A kétórai munkára "kárhoztatott" komputeres tomográfokra -- az ezen végzett egy-egy diagnosztizálás 60-100 ezer forint -- nincs szükség -- mondta. Hozzátéve: ha valódi tulajdonosok veszik át a kórházakat, bizonyára érdekük lesz a költséghatékony gyógyítás, a valóban indokolt kórháznagyság.
A törvényjavaslat a gazdasági társasággá alakuló egészségügyi intézményeket kht., illetve rt. formában működtetné, de megmaradnának a helyi önkormányzati és központi költségvetési szervezetek is. Az oktatást, a tudományos kutatást és a legmagasabb szintű gyógyítást végző orvostudományi egyetemek pár éve az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartoznak. A klinikák azonban azóta többmilliárdos adósságot halmoztak föl, de csak akkor számíthatnak az egészségügyi tárca segítségére, ha visszakerülnek hozzá.
A törvényjavaslat szerint a kht.-ként működő klinikák többségi tulajdonosa egyébként az egyetem lenne, s a helyi önkormányzat vagy a minisztérium szerezhetne még tulajdoni hányadot. Mikola hangsúlyozta: a klinikák és más gyógyintézmények ingatlan és ingó vagyona célvagyon, ami garancia arra, hogy a szerkezetváltás után is csak egészségügyi szolgáltatás nyújtására hasznosítható.
Az intézmények átalakításával változhatna az orvosok közalkalmazotti státusa, ám a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint nem a szabadfoglalkozást, hanem a doktorok jogállását kell rendezni, és a MOK által ajánlott országos tarifa alapján kell a szellemi szabadfoglalkozást végezni. A köztestület tart attól is, hogy a teljesítmény növelésében érdekelt orvosok nem csak magukat zsákmányolnák ki, de túlhajszoltságuk a betegellátást is veszélyeztetné. A miniszter ezzel kapcsolatban leszögezte: a szabadfoglalkozású orvoslás szabályozottabb a jelenlegi gyógyításnál, s nem is lenne kötelező. A szakorvos szerződést köthet a kórházakkal, az OEP-pel, és praxisközösségbe léphet orvostársaival. És mivel a munkavégzés feltételeit írásban rögzítik, s annak teljesítését az orvossal szerződő munkaadó és az OEP is ellenőrzi, valamint a praxisközösség is a minőségi gyógyításban érdekelt, elképzelhetetlen a túlhajszoltság. A beteg emellett azért is jól járna, mert az előre meghatározott díjjal jól megfizetett orvosnak tilos lenne hálapénzt elfogadni, különben felmondanák a szerződését.