Még meg sem száradt a pecsét a Szent Margit Kórház irányítási és környezetirányítási ISO-auditálását tanúsító oklevélen, az főigazgatónak válságkezelő programot kellett elrendelnie. Gusztonyi Ágnes azonban nincs egyedül a szigorító intézkedésekkel, hiszen júliusban a 174 hazai gyógyintézmény 83 százalékának az egy évvel korábbinál kevesebb működési pénzt utalt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Ennek oka, hogy a fekvőbeteg-szakellátásra az idén fordítható dologi kiadások mértéke azonos a tavalyival.
Zárt kassza lévén, ha nő a kórházak teljesítménye, kisebb összeg jut az egyes beavatkozásokra. A teljesítményeket nyilvántartó Gyógyinfók ezért "visszanormálta" az egyes eljárásokért kapható tb-bevételt. Emiatt csak a bajok enyhítésére elég, hogy az egészségügyi miniszternek sikerült némi többletpénzt szereznie a központi költségvetésből. A 81 ezerről 90 ezer forintra növelt, betegenként járó országos alapdíj ugyanis kevés -- az intézmények szerint --, a kiegyensúlyozott gyógyításhoz 95-100 ezer forintra lenne szükség, ami az év hátralévő részében havi 2 milliárdos többletet igényelne.
Enélkül a kórházak vagy eladósodnak, vagy olyan szigorításokat vezetnek be, mint azt a Szent Margit Kórházban tették (ahol egy hónap alatt 20 millió forint bevételkiesést kellett elszenvedni). Többen valószínűleg ez utóbbit választják, mivel az intézmények adósságállománya -- a Magyar Kórházszövetség szerint -- már meghaladta a 13 milliárd forintot (VG, 2001. augusztus 9., 3. oldal).
Gusztonyi Ágnes válságkezelő tervében például az is szerepel, hogy amennyiben egy kórházi részleg túllépte a havi gyógyszer- és vérkészítménykeretét, további igényét csak egyedi elbírálással elégítik ki. Megtiltották a túlmunka díjazását, a betegellátást az osztályokon dolgozók átcsoportosításával oldják meg. Az orvosok ügyeleti díjait azonban továbbra is ki kell fizetniük. A szigorításra azért van szükség, mert a kórház költségvetésének mintegy 50 százaléka a bér. A költségek sorában 15 százalékkal ezt követi a gyógyszerkiadás. Ez azért kritikus, mert az első fél évben átlagosan 20-22 százalékos gyógyszeráremelést kellett elszenvedniük. A vérkészítményekért pedig az egységenkénti 2500 forint helyett 5000-et kell fizetniük.
A Szent Margit Kórházból -- pénz híján -- még nem kellett átirányítani az ellátási területükön kívülről jött beteget. Pedig ezt megtehetnék. Egy, magát megnevezni nem akaró dunántúli megyei kórház már többször élt az "átpasszolás" lehetőségével. Az onkológiai betegek kezelése ugyanis nagyon költséges, s ugyancsak "eszik" a pénzt az intenzív ellátást igénylők, tőlük is igyekeznek megszabadulni az intézmények. Egyikük-másikuk életének megmentése ugyanis 6-8 millió forintjába kerül a kórháznak, amit nem térít meg az OEP. Ám a progresszív betegellátást végző egyetemi klinikáknak és országos intézeteknek nincs hová küldeniük a betegeket.
Az egészségügy dologi kiadása az idén nem nőtt, miközben -- a KSH hivatalos közleménye szerint -- egy év alatt 17 százalékos infláció sújtotta az ágazatot. Szakemberek ezért elkerülhetetlennek tartják, hogy az ősszel legalább egyszeri, nagyobb összeget juttassanak az egészségügynek.