BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lassulás és dezinfláció

A múlt héten megjelenő magyar makrogazdasági hírek, adatok egy lassuló és csökkenő inflációjú gazdaságot mutatnak. Nagy érdeklődés kísérte a júliusi fogyasztói árindexet, amelytől az elemzők többsége jelentős csökkenést remélt. A számok végül igazolták a várakozásokat, 10,5 százalékról 9,4-re mérséklődött a 12 havi drágulás üteme.

A csökkenés elsősorban annak volt köszönhető, hogy egy éven kívülre került a tavaly júliusban az élelmiszerek körében bekövetkezett ársokk. Amennyiben a termékcsoport árszínvonal-emelkedési üteme a következő hónapokban átlagos szinten marad, további gyors dezinflációra számíthatunk. A legoptimistább elemzők már abban bíznak, hogy augusztusban 9 százalék alatt lesz a drágulás mértéke.
Sok szakértőnek a jó adat is tudott csalódást okozni. Az infláció csökkenésében ugyanis az igazi nagy "tartalék" a forint erősödése, amely az importárukat, illetve az azokkal versenyző hazai termékeket olcsóbbá tenné. A sávszélesítést követő hónapokban azonban (az üzemanyagot leszámítva) a leghalványabb jele sincs az érintett termékkörökben az árcsökkenésnek. Ebből a szempontból nem igazán kedvező a forintárfolyam utóbbi napokban megfigyelhető instabilitása sem.
Az ipari termelés részletes adatai még az előzetesnél is rosszabb képet festenek a gazdaság lassulásáról. Meglepetést okozott az is, hogy a visszaesést nem annyira az exportértékesítés, hanem a belföldi kereslet csökkenése okozta. Ez nem illik bele abba a forgatókönyvbe, amelyet a szakértők korábban felvázoltak. E szerint ugyanis a lassuló exportdinamika helyett a belföldi értékesítések húzzák majd a gazdasági növekedésért leginkább felelős szektort. A lassulás az építőipart egyelőre nem érte el (ld. cikkünket).
Ha hihetünk a külföldi híreknek, a magyar gazdaság nem egyhamar várhat lökést a nemzetközi konjunktúrától sem. A szövetségi /" target="_blank">jegybank értékelése szerint a német gazdaság növekedése a tavaszi hónapok során leállt, és a fellendülés legkorábban a jövő év elején következhet be. Ugyanerre a következtetésre jutott a DIW gazdaságkutató intézet is.
A világgazdaságban enyhülő inflációs nyomás miatt a legtöbb szakértő úgy véli, az Európai Központi Bank kifogyott az érvekből, hogy miért ne csökkentsen kamatot. A világ másik felén költségvetési kérdések foglalkoztatják a közvéleményt. Miközben Japánban a fiskális politika élénkítő szerepét kívánja megszüntetni a kormány, az Egyesült Államokban éppen a túlzott adócsökkentések miatt aggódik az IMF.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.