BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lassulás és dezinfláció

A múlt héten megjelenő magyar makrogazdasági hírek, adatok egy lassuló és csökkenő inflációjú gazdaságot mutatnak. Nagy érdeklődés kísérte a júliusi fogyasztói árindexet, amelytől az elemzők többsége jelentős csökkenést remélt. A számok végül igazolták a várakozásokat, 10,5 százalékról 9,4-re mérséklődött a 12 havi drágulás üteme.

A csökkenés elsősorban annak volt köszönhető, hogy egy éven kívülre került a tavaly júliusban az élelmiszerek körében bekövetkezett ársokk. Amennyiben a termékcsoport árszínvonal-emelkedési üteme a következő hónapokban átlagos szinten marad, további gyors dezinflációra számíthatunk. A legoptimistább elemzők már abban bíznak, hogy augusztusban 9 százalék alatt lesz a drágulás mértéke.
Sok szakértőnek a jó adat is tudott csalódást okozni. Az infláció csökkenésében ugyanis az igazi nagy "tartalék" a forint erősödése, amely az importárukat, illetve az azokkal versenyző hazai termékeket olcsóbbá tenné. A sávszélesítést követő hónapokban azonban (az üzemanyagot leszámítva) a leghalványabb jele sincs az érintett termékkörökben az árcsökkenésnek. Ebből a szempontból nem igazán kedvező a forintárfolyam utóbbi napokban megfigyelhető instabilitása sem.
Az ipari termelés részletes adatai még az előzetesnél is rosszabb képet festenek a gazdaság lassulásáról. Meglepetést okozott az is, hogy a visszaesést nem annyira az exportértékesítés, hanem a belföldi kereslet csökkenése okozta. Ez nem illik bele abba a forgatókönyvbe, amelyet a szakértők korábban felvázoltak. E szerint ugyanis a lassuló exportdinamika helyett a belföldi értékesítések húzzák majd a gazdasági növekedésért leginkább felelős szektort. A lassulás az építőipart egyelőre nem érte el (ld. cikkünket).
Ha hihetünk a külföldi híreknek, a magyar gazdaság nem egyhamar várhat lökést a nemzetközi konjunktúrától sem. A szövetségi /" target="_blank">jegybank értékelése szerint a német gazdaság növekedése a tavaszi hónapok során leállt, és a fellendülés legkorábban a jövő év elején következhet be. Ugyanerre a következtetésre jutott a DIW gazdaságkutató intézet is.
A világgazdaságban enyhülő inflációs nyomás miatt a legtöbb szakértő úgy véli, az Európai Központi Bank kifogyott az érvekből, hogy miért ne csökkentsen kamatot. A világ másik felén költségvetési kérdések foglalkoztatják a közvéleményt. Miközben Japánban a fiskális politika élénkítő szerepét kívánja megszüntetni a kormány, az Egyesült Államokban éppen a túlzott adócsökkentések miatt aggódik az IMF.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.