A közép- és kelet-európai országoknak, valamint a Szovjetunió utódállamainak nyújtott német költségvetési összegek az elkövetkező években nemcsak csökkennek, hanem teljesen megszűnnek. Új projekteket már most sem lehet elkezdeni, miután a szabad eszközökből csak a korábbi években vállalt kötelezettségek teljesítésére futja -- írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung a fejlesztési ügyek minisztériumának egy munkaanyagára hivatkozva.
A délkelet-európai stabilitási egyezmény keretében is 2002-ben jut utoljára bilaterális segély a német költségvetésből. Heidemarie Wieczorek-Zeul szakminiszter tehát üres kézzel fog ott állni, amikor például Macedóniának a kétnyelvű közigazgatáshoz vagy az albán nyelvű egyetem megalapításához kell segítséget adni -- figyelmeztet Peter Weiss ellenzéki kereszténydemokrata politikus.
A költségvetés tervezetében egyre gyakrabban fordul elő az a megjegyzés, hogy kiadásokat vagy a jövőre vonatkozó kötelezettségeket más országoknak vagy nemzetközi intézményeknek a stabilitási egyezmények keretébe tartozó projekteihez lehet vállalni. Ez azonban csak arra az esetre vonatkozik, ha ehhez a költségvetési fedezetet is megadják. E nélkül csak más -- például afrikai vagy latin-amerikai -- államok rovására lehet segélyezni a volt szocialista országokat. Vonatkozik ez az egyházak, alapítványok és egyéb, állami apanázsban részesülő intézmények tevékenységére is.
Weiss ezzel kapcsolatban a miniszter szemére vetette, hogy rosszul tárgyalt a jövő évi büdzséről. Hans Eichel pénzügyminiszter ugyanis a költségvetés tervezetében csak 7,108 milliárd márkát engedélyezett a fejlesztési tárcának. Ez 77 millióval kevesebb a középtávú pémzügyi tervben szereplő összegnél. Ezzel szemben Scharping hadügyminiszter elérte, hogy a Bundeswehr ingatlanainak eladásából származó bevételt a haderőre fordíthassa. Wieczorek-Zeul nem tudta ezt elérni, amikor a tárcája fejlesztési pénzintézetét egy banknak eladta.