Orbán Viktor miniszterelnök az Egyesült Államokban elkövetett terrorcselekmények miatt, németországi útját megszakítva, kedd este hazautazott Berlinből. A kormányfő részvételével este -- lapzártánkkor -- összeült a nemzetbiztonsági kabinet. "Az Egyesült Államok területén több célpont ellen elkövetett terrorista támadás az egész szabad világ ellen, így Magyarország ellen is irányul, már csak azért is, mert az USA a NATO-n belül Magyarország katonai szövetségese" -- fogalmazott a kormányfő. Megjegyezte: az illetékes magyar szolgálatok is információt gyűjtenek arról, mi vagy ki állhat a merényletek mögött.
A rendőrség megerősítette az Egyesült Államok nagykövetségének, valamint az egyéb diplomáciai kirendeltségeinek a védelmét a New York-i Világkereskedelmi Központban bekövetkezett robbantások hírére -- közölte Garamvölgyi László. Az ORFK szóvivője elmondta: állandó őrizettel biztosítják az izraeli nagykövetség védelmét is, emellett az összes többi budapesti diplomáciai képviselet épületének biztonságát is fokozottan ellenőrzik.
Mádl Ferenc köztársasági elnök vidéki útját szakította meg és utazott vissza a fővárosba. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a testület rendkívüli, zárt ülését hívta össze. Szent-Iványi István (SZDSZ) közölte: a bizottsági ülésen a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a Nemzetbiztonsági Hivatal illetékeseivel tárgyalják meg a támadások esetleges magyarországi kihatásait, illetve a szükséges teendőket. A parlamenti pártok zöme megdöbbenésének adott hangot, elítélve a terrorizmust és az erőszakot. Csurka István, a MIÉP elnöke kampányolásra használta ki az eseményt azzal, hogy a történteket az Egyesült Államok politikájának következményeinek minősítette.
A szokásos biztonsági szigorításokon túl katonai intézkedéseket is elrendeltek Magyarországon. Taszáron, az amerikaiak által használt repülőtéren fokozott készültséget léptettek életbe, és a magyar légierő megerősítette a légtér figyelését. Más rendkívüli intézkedéseket nem terveznek -- nyilatkozta Talla István vezérőrnagy, a légierő vezérkari főnöke.
Véletlen ugyan, de éppen egy nappal a merényletek után Budapesten ül össze a NATO katonai bizottsága, amelyre a tagországok vezérkari főnökei tegnap délután érkeztek meg. A Ferihegyi repülőtéren értesült a terrorista támadásokról az Egyesült Államok vezérkari főnökei egyesített bizottságának vezetője, aki azonnal visszaindult. A történtek nyilvánvalóan átírják a NATO-tanácskozás tervezett napirendjét. A merényletek hírére egyébként a szokásosnál is szigorúbb biztonsági intézkedések léptek életbe a szövetségi összejövetel helyszínén. Rendkívüli intézkedéseket vezetett be a Mol Rt. és a Paksi Atomerőmű vezetése is.
A légügyi igazgatóság egyelőre nem tervezi, hogy leállítja a magyarországi légi forgalmat, de ezt a felettes szervek és fórumok, például a nemzetbiztonsági kabinet felülbírálhatják -- közölte lapzártánk előtt Pető György, a közlekedési tárca felügyelete alá tartozó szervezet kommunikációs igazgatója. Ugyanakkor a Malév visszafordította a New Yorkba, illetve Torontóba tartó gépét, további két, menetrend szerinti járatát pedig törölte a az amerikai repülőterek lezárása miatt.
Magyarország terrorveszélyeztettségi szempontból célterület, de nem célország -- nyilatkozta lapunknak egy korábban terrorelhárítással foglalkozó szakember. A vonatkozó irodalom három kategóriába sorolja e tekintetben az államokat. Az úgynevezett semleges országokat a terrorszervezetek egyáltalán nem támadják. A célországok -- ilyen például Izrael és az USA -- intézményei ezzel szemben kifejezett célpontjai az esetleges terrorcselekményeknek, legyenek bárhol a világon. Célterületnek minősülnek az olyan országok, amelyek ugyan nem közvetlen célpontjai a nemzetközi terrorizmusnak, de a célországok egyes intézményei ellen az ő területükön is számolni lehet támadással.
Magyarország a rendszerváltást megelőzően a semleges kategóriába tartozott, ez azonban korántsem egyértelműen kedvező -- hangsúlyozta szakértőnk. A támadások lehetőségét ugyanis éppen az zárta ki, hogy az egykori állami vezetés fedezéket nyújtott több terroristacsoportnak, többször "pihent" például Magyarországon a néhány évvel ezelőtt Franciaországban elfogott, ismert szélsőbaloldali terrorista, Carlos is. A rendszerváltást követően Antall József miniszterelnök jelentette ki, hogy Magyarország minden terrorcselekményt elítél, innentől minősülünk célországnak, az 1991-es, Izraelbe kivándorolni akaró orosz zsidók elleni támadás pedig hamar bebizonyította, hogy Magyarország tényleges célterületté vált. Az ilyen értelemben vett veszély a NATO-csatlakozással fokozódott.
A hazánkban 1990 óta elkövetett robbantások döntő része a szervezett bűnözéssel függött össze, így inkább terrorisztikus jellegűnek minősíthető esetek voltak, mint terrorcselekmények. Az országonként változó jogi besorolástól függetlenül ugyanis terrorcselekménynek az minősíthető, amikor a közvetlen sértettek lényegében teljesen véletlenszerű veszélyeztettjei és áldozatai a bűnténynek. Az ilyen akciók elsődleges célja a nyilvánosan, különös kegyetlenséggel elkövetett pusztítással egy üzenet célba juttatása. A terrorisztikus cselekményeknél ugyanakkor a támadásnak egy konkrét célpontja is van, ám őt olyan módon gyilkolják meg, hogy az egyfajta üzenetet is hordozzon. Ilyen volt például a Boros Tamás elleni -- ám további három áldozatot követelő -- merénylet az Aranykéz utcában. Ugyanakkor Magyarországon több politikai párt sérelmére is követtek már el robbantásokat. Egy ezen ügyek nyomozását ismerő rendőrtiszt lapunknak azt mondta: több esetben -- így a pártházak előtt elhelyezett kisebb csőbombák ügyében -- sikerült kézre keríteni az elkövetőket, így egyértelműsíthető volt, hogy nehezen lehetne őket terroristaként apposztrofálni. Tény ugyanakkor, a rendőrségnek nem sikerült fényt derítenie az 1998-as választások előtti három támadásra: a Torgyán József kisgazda elnök, illetve Szájer József, a Fidesz jelenlegi frakcióvezetője lakása előtti bomba, valamint a Fidesz székházánál robbant pokolgép készítői máig ismeretlenek. Sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak szakértők az 1994-as három, azóta is felderítetlen robbantás -- köztük a Parlament kapujában elkövetett pokolgép -- ügyére. A bombák üzenete többek szerint egyértelműen az volt, hogy Magyarország maradjon távol a délszláv eseményektől.