Végtelen igazság helyett Tartós szabadság

George Bush amerikai elnök kongresszusi vezetőket tájékoztatott tegnap arról a katonai felvonulásról, amely csapásmérő közelségbe vitte Afganisztán körül az Egyesült Államok fegyveres erőit. A Végtelen igazságról Tartós szabadságra átkeresztelt hadművelet elsődleges kezdeti céljául a New York-i és washingtoni merényletek mögött sejtett Oszama bin Laden Al-Kaida elnevezésű hálózatát és az őket támogató tálibokat nevezte meg, ismételten hangsúlyozva: nem szabad az Öböl-háborúhoz hasonlatos hagyományos hadviselésre számítani. Az eligazításon részt vevő Dick Gephardt képviselőházi demokrata frakcióvezető szerint az a benyomás bontakozott ki, hogy "a gerilla-hadviseléssel gerilla-hadviselést fognak szembeállítani".
A "pénzfronton" mért első csapás, a Bin Laden és körei amerikai bankszámláinak zárolása nyomán frankfurti bankkörökből kiderült, hogy az Európai Bizottság már júliusban arra utasította az európai pénzintézeteket, hogy fagyasszák be több száz, Bin Ladenhez kapcsolható személy és szervezet számláit. Ez a lista öt ponton egyezik az amerikaival.
A berlini látogatásra készülő orosz elnök konkrét támogatást ajánlott fel Washingtonnak: az Afganisztánra vonatkozó hírszerzői értesülések megosztását, s ami ennél is több, az afganisztáni amerikai hadviselés céljaira rendelkezésre bocsátotta a közép-ázsiai volt szovjet légi támaszpontokat, azokat, amelyek most is orosz ellenőrzés alatt állnak. Putyin előzőleg telefonon egyeztetett az érintett országok -- Kazahsztán, Türkmenisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán -- elnökeivel.
Kazahsztán már korábban felajánlotta repülőtereit és támaszpontjait. Szaparmurat Nyijazov türkmén elnök tegnap jelentette be, hogy országa légi folyosót biztosít az USA Afganisztánba irányuló "humanitárius" repüléseinek. Kirgizisztán ugyancsak tegnap jelentette be, hogy eleget tesz az amerikai kérésnek, és légi folyosót nyit légiereje gépeinek -- minősítés nélkül. Tádzsikisztán és Üzbegisztán korábban cáfolta az amerikai katonai jelenlétről szóló híreket -- emlékeztet a Reuters, de Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter az Interfax hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy Tádzsikisztán valószínűleg felajánlja a dusanbei repülőteret az amerikai légierőnek.
Putyin azt kizárta, hogy orosz csapatok is részt vegyenek a készülő amerikai csapásban, de lehetségesnek mondta a tálibok ellen harcoló afgán felkelők támogatását fegyverszállítmányokkal. A washingtoni Bush-eligazításon is felmerült, hogy az Északi Szövetség milicistáinak támogatásával lehetne a tálibokra csapást mérni. Abdul Sattar pakisztáni külügyminiszter azonban minden kívülállót óva intett attól, hogy beavatkozzék az afganisztáni polgárháborúba.
Colin Powell amerikai külügyminiszter örvendetes, habár várható fejleményként üdvözölte azt, hogy a szaúdi kormány bejelentette a kapcsolatok megszakítását a tálibok vezette Afganisztánnal. Az esemény értékéből ugyanakkor levon, hogy a sivatagi királyság változatlanul nem hajlandó engedélyezni az amerikai légierő számára a szaúdi támaszpontok felhasználását Afganisztán elleni akciókra. Pedig e bázisoknak kulcsfontosságú szerepük lenne a támadás kivitelezésében.