Wolfowitz arról tájékoztatta a 18 védelmi minisztert, hogy az amerikai kormány több évre szóló, sokrétű, az egész világra kiterjedő hadjáratot akar indítani a terrorizmus mai és várható veszélyeinek kiiktatására, s e célból többféle koalíciót kíván létrehozni NATO-tagállamokból és kívülálló országokból egyaránt, közöttük például Szaúd-Arábiával, Pakisztánnal és Oroszországgal. Olyan hadjáratra gondol, amely politikai, gazdasági, pénzügyi és katonai síkon folyik, és alkalmas arra, hogy szétzúzza azokat a hálózatokat, amelyek segítségével a fanatikusok megszervezhetik támadásaikat. Nem kérte a NATO-szerződés 5. cikkének alkalmazását, és nem ismertetett olyan bizonyítékokat, amelyek szerint szeptember 11-én külső támadás érte az Egyesült Államokat.
Elemzők szerint miközben az USA afganisztáni célpontok elleni csapásmérésre erőket telepít Közép-Ázsiában és az Öböl térségében, a Pentagon tervezői nem akarnak minden NATO-tagot bevonni döntéshozatali folyamataikba. Úgy érzik, többre jutnak, ha a Pentagonban szervezik meg a munkájukat -- véli Daniel Keohane, a londoni Európai Reformközpont katonai elemzője, utalva az 1999-es jugoszláviai légi hadjárat példájára, amikor Párizs konzultációs igényt jelentett be a célpontokkal kapcsolatban, miközben a bombázások 85 százalékát amerikai gépek hajtották végre.
Az európai NATO-országok közül csak Nagy-Britannia ajánlott fel harcoló alakulatokat, és ez az egyetlen olyan szövetséges, amely rendelkezik robotrepülőgépekkel. Az USA és Nagy-Britannia már eddig is hajtott végre NATO-n kívüli közös hadműveleteket, például Irak ellen.
Washington egyébként az ENSZ felhatalmazását sem igényli, az alapokmány 51., az önvédelemről szóló cikkére hivatkozva.
A NATO védelmi miniszterei mindettől függetlenül egyhangúlag szolidaritásukról biztosították az Egyesült Államokat, hangsúlyozva, hogy készen állnak a terrorizmus elleni fellépésre. Hollandia felvetette, hogy fel kellene állítani egy különleges akciócsoportot a speciális teendők összehangolására. Mások a hírszerzési adatok cseréjének élénkítését szorgalmazták, nem NATO-országokkal is.
A miniszterek külön találkozó keretében tárgyaltak Szergej Ivanov orosz védelmi miniszterrel, aki kijelentette: lehet, Oroszország úgy fog együttműködni az Egyesült Államokkal, hogy Csecsenföldön támadja a terroristákat. Washingtonban egyébként feltűnően jó visszhangot váltott ki Vlagyimir Putyin elnöknek a csecsen felkelőkhöz intézett megadási és tárgyalási felhívása. Ari Flescher fehér házi szóvivő szerint a csecsen vezetőknek azonnal és feltétel nélkül meg kell szakítaniuk minden kapcsolatot a nemzetközi terroristacsoportokkal.