Alacsony fordulatszámon az ipar

A számok azt mutatják, hogy -- a korábbi hónapokhoz hasonlóan -- nyár végén is folytatódott az ipar gyenge teljesítménye. Már az év első harmadában is látszódott a lassulás, hiszen a 2000. évi 18,6 százalékos volumennövekedés után az év első harmadában 10 százalék körüli volt a bővülés. Ez a lassulás azonban még összhangban volt a szakértői várakozásokkal, nem úgy, mint az év középső harmadában tapasztalt erőteljes fékeződés -- mondja Kovács György, a DG-Bank makroelemzője. Az év második négy hónapjában a növekedés már nem érte el a 3 százalékot sem, sőt két hónapban éves szinten visszaesés mutatkozott.
Most már teljesen egyértelmű, hogy a belső kereslet élénkülése egyáltalán nem hat az iparra. Az év elején csaknem minden elemző arra számított, hogy a kifulladó exportdinamikát a belföldi értékesítés felfutása kompenzálja majd. Ehelyett az ipari export meglepően jó helytállása tapasztalható -- az első nyolc hónapban 13 százalékos a növekedés --, a belföldi értékesítés pedig stagnál. Rejtély, hogy hová tűnhetett a belföldi kereslet -- mondja Kovács, aki szerint a következő hónapokban sem várható a hazai piacok élénkülése. Erre utal legalábbis, hogy a rendelésállomány augusztusban 9 százalékkal múlta alul a tavaly ilyenkorit, az új rendelések esetében pedig 16,5 százalékos visszaesés tapasztalható.
A következő hónapok kérdése, hogy vajon kitart-e a hazai termékek exportpiacain a kereslet. A nyár első két hónapjában úgy tűnt, hogy kifulladt az ipari export, augusztusban azonban újra 10 százalék feletti volt a bővülés. Ez a tény, valamint a rendelésállományok magas szintje azt sugallja, hogy vannak még exporttartalékok a gazdaság egykor legdinamikusabban bővülő szektorában -- mondja az elemző.