Egyenlőtlen vállalati kilátások

Az Egyesült Államokat és kilenc európai országot -- Ausztriát, Belgiumot, Franciaországot, Hollandiát, Nagy-Britanniát, Németországot, Olaszországot, Spanyolországot, valamint Svédországot -- vizsgálták három szempont szerint az Arthur Andersen és a Growth Plus közös felmérésének készítői. A három hangsúlyos szempont a következő volt: a vállalkozások finanszírozásának lehetőségei, a munkaerő-motiválás eszközei és az általános piaci környezet. A második helyen az Egyesült Államok, míg a harmadikon Spanyolország végzett. A sort Ausztria, illetve Svédország zárja.
Az értékeléskor az elemzők a jobb összehasonlíthatóság érdekében egy általuk megnevezett "standardhoz" képest helyezték el az országokat az egyes szempontok mentén. Ezzel igyekeztek kiküszöbölni az adó- és jogrendszerbeli jelentős különbségek zavaró hatását.
A leggyorsabban fejlődő vállalkozások -- jóllehet hosszú távú céljaik között a külföldi szerepvállalás is szerepel -- az építkezést a jobban ismert hazai piacon kezdik, vonható le az általános tanulság az Arthur Andersen és a Growth Plus felméréséből. Erki Liikanen EU-tanácsos szerint az uniós országok közötti vállalkozások korlátainak mihamarabbi teljes leépítésével a régió a világ leggyorsabban fejlődő területévé válhatna.
A vállalkozásfinanszírozás területén az összesített győztes Nagy-Britannia kimagaslik a mezőny többi szereplője közül. Széles körű adókedvezményekkel teszi lehetővé a vállalkozások számára a növekedéshez szükséges tőke előteremtését. Franciaország erőssége az elérhető források körének szélesítésében, illetve a kockázati tőkebefektetéseknek nyújtott adókedvezményekben mutatkozik meg. Ezeken a területeken eredménye "standard feletti" volt, jelentősebb lemaradása az olyan új eszközök felhasználása terén tapasztalható csak, mint például a munkavállalók ösztönzésénél alkalmazott részvényopció-akciók adótámogatása. Ezen a fronton azonban eddig még egyik ország sem mutatott példamutató tejesítményt.
A beruházásösztönzés kérdésében Németország mutatta a leggyengébb eredményt, egyedüliként teljesítve a megjelölt standard alatt. A tanulmány a kutatás-fejlesztésre fordított összeg és a visszaforgatott jövedelem adókedvezményekkel való növelését jelöli meg, mint lehetséges eszközt.
Különös hangsúllyal vizsgálták a tanulmány összeállítói a munkavállalók helyzetét az egyes országokban. Fő szempontnak az egyes állások megpályázásának feltételeit és a teljesítményértékelés eszközeit választották. Kíváncsiak voltak arra is, vajon milyen módon lehetne előrelépést elérni. Elsősorban a vagyonadórendszer és a részvényopciókon keresztüli teljesítményösztönzés igényelt alaposabb elemzést. A harmadik pillért a csődeljárás feltételei és a csődhelyzetbe került vállalatokkal szemben mutatott tolerancia alkotta.
Mindezek tükrében Hollandia teljesítménye volt a legjobb, megelőzve Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat. A leggyengébben Svédország szerepelt.
Az általános gazdasági környezet megítélésének alapjául három tényező, az adó- és a jogrendszer, illetve a szociálpolitikai keretek szolgáltak. Nagy-Britannia és az USA holtversenyben végeztek az élen, habár mindkét gazdaságban találtak olyan területet, amelyen minősítésük standard alatti volt. A sorban mögöttük elhelyezkedő Spanyolország viszont mindenütt legalább standardot ért el.