Eltörlik az állami garanciát

A nyugdíjrendszer második pillérére mérhet csapást, ha eltörölnék a normajáradék intézményét is. A kormánypárti képviselők által a parlamenthez benyújtott törvénymódósító javaslat szerint -- ha a honatyák megszavazzák -- nem lesz minimálisan garantált ellátás a magán-nyugdíjpénztári kifizetésekben. A társadalombiztosítás által nyújtott nyugdíj 93,75 százalékát garantálta eddig az állam a magánpénztári tagoknak. Természetesen a pénztár hozama ennél jóval magasabb -- akár 100 százalékot is jelentősen meghaladó -- nyugdíjat is eredményezhet.
A Pénzügyminisztérium indoklása szerint a normajáradék intézményének eltörlésével azon állampolgárok döntését kívánják segíteni, akik "a következmények kellő mérlegelése nélkül" választották a magán-nyugdíjpénztári tagságot. A pénztártagság egytizede, azaz 200 ezer ember érintett ez ügyben -- tudta meg a Világgazdaság a PM illetékesétől.
A törvényjavaslat értelmében amennyiben a pályakezdő a biztosítottá válását követő 15 napon belül nem nyilatkozik pénztártagságáról, akkor kizárólagosan a társadalombiztosítási nyugellátási rendszer részévé válik. Ha a pályakezdő mégis belép egy nyugdíjpénztárba,a biztosítottá válását követő év végéig egy alkalommal döntését megváltoztathatja, és kizárólag az állami nyugdíjrendszer tagjává válhat.
A módosító indítvány az egymilliárd forintnál nagyobb vagyont kezelő önkéntes nyugdíjpénztáraknál is bevezetné a napi eszközértékelést. Ez ugyan drágítja a működést, de jelentős mértékben hozzájárul a kockázat megfelelő kezeléséhez.
A módosító javaslatok között szerepel, hogy szélesítenék a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) hatósági jogköreit. A PSZÁF már korábban kezdeményezte ebben a tekintetben a felügyeleti rendszer átgondolását, amit a néhány pénztárnál tapasztalt visszás helyzet indokolt. A legfontosabb változás szerint a pénztárszolgáltatókra is kiterjed a hatóság jogköre.
A magán-nyugdíjpénztári rendszer eddig a tervezhető vagyonbeáramlásra és a pályakezdők kötelező belépésére épült -- hangsúlyozta Salgó István, az ING Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója. A törvénymódosító javaslatokat nehezen értékelhetőnek nevezte, mivel nem a pénzügyi kormányzat által a nyugdíjrendszer egészére vonatkozó koncepciót tükrözik.
Kérdés, hogy a csökkenő források hogyan fektethetők be költség- és mérethatékonyan, illetve a felelős befektetési döntések kialakításában nem felkészült társadalom hogyan értékeli majd ezt a kockázatot.
Az MSZP leghatározottabban ellenzi a módosítást. A javaslat nyíltan a magánnyugdíjpénztárak ellehetetlenítését szolgálja -- mondta el lapunknak Kökény Mihály szocialista képviselő. Alkotmányossági aggályokat is megfogalmazott. Az Alkotmánybíróság többször is leszögezte, hogy a tb-várományok (leendő nyugdíj) és -szolgáltatások a magántulajdon védelmével megegyező alkotmányossági védelemben részesülnek -- emlékeztetett. A módosító javaslat pedig a magánpénztári tagoktól vonja meg ezt -- fejtette ki. Mindezzel megtörik az állampolgárok öngondoskodásba vetett bizalma, és elveszhet a társadalmi fogadókészség az állami elosztórendszerek reformja iránt.
A lapunk által megkérdezett szakértő ugyanakkor várhatónak nevezte a lépést. A pályakezdők kötelező magánpénztártagságának eltörlésével ugyanis sor kerülhetett volna a magánpénztárak kifizetéseire korábban vállalt állami garancia beváltására. A nyugdíjreform megalkotásakor éppen azért tették kötelezővé a rendszert a fiatalok számára, hogy a folyamatosan biztosított taglétszám-növekedéssel a rendszer hosszú távon finanszírozható legyen. (A pályakezdők kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságának tervezett megszüntetése -- amelyet már tárgyal az Országgyűlés -- eleve hátrányos helyzetbe hozná a magánnyugdíjpénztárakat.)