"Észjárás-harmonizáció"

A magyar jogdogmatikában valamiféle precedensgyakorlat meghonosításával "meg kell ágyazni" az Európai Bíróság előzetes határozatainak befogadásához -- hívta fel a figyelmet Kecskés László, a Janus Pannonius Tudományegyetem professzora az egyes eljárások hosszát akár egy évvel is meghosszabbító változásra. Az értelmezési kötelezettség az eddigieknél is nagyobb felelősséget rak majd a bírók vállára. Az ítélethozók a csatlakozás után nem alkalmazhatják a közösségi joggal összhangban nem lévő nemzeti jogszabályokat, "zsűrizve" ezzel a jogalkotók harmonizációs erőfeszítéseit. Czuczai Jenő ügyvéd szerint a bírói kar felkészítése a jogközelítés legfontosabb eleme, melynek politikai prioritást kellene kapnia.
Az igazságszolgáltatás szervezeti-személyi megerősítését biztosító költségvetési források növelését szorgalmazta Vastagh Pál, aki 1994 és 1998 között vezette az igazságügyi tárcát. A bírák felkészítésének feladatából emellett a szaktárcák is kivehetik részüket: a Szociális és Családügyi Minisztérium például korábban az esélyegyenlőség joganyagának megismertetésére indított programot.
Fontos feladat az "alkotmányos acquis" átvétele is -- emelte ki Vastagh --, ami az európai demokratikus politikai gyakorlat alapját képező, EU-csúcsok záróközleményében, az alapvető jogok Nizzában deklarált chartájában vagy az európai kormányzás fehér könyvében fellelhető szabályok érvényesítését jelenti. Az alkotmány módosítására legalább az Európa-klauzula beépítése erejéig mindenképpen szükség lesz -- mondta Somogyvári István, az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára.
Mivel az új tagoknak a belépéskor érvényes közösségi joganyaghoz kell alkalmazkodniuk, az erőfeszítések ellenére óriási lesz a "meglepetéstényező" -- figyelmeztetett Kecskés.