Járai erősítené a forintot

Járai hírügynökségeknek nyilatkozva elmondta, nincs ok a monetáris politika és az inflációs cél megváltoztatására, az idén decemberre 7,0-7,5 százalékos inflációs adatra számít. Amennyiben 2006-ban be akarunk lépni a valutaunióba, 2004 és 2005 márciusa között az inflációt 2-3 százalék körüli szinten kell tartani.
A globális recessziós hangulat ugyanakkor nincs kedvező hatással a hazai dezinflációs folyamatra. Az amerikai terrortámadások óta nőtt a bizonytalanság a nemzetközi piacokon, különös tekintettel a feltörekvő piacokra. A forint gyengeségét és a magasnak tartott hozamokat is a terrorakciók nyomán kialakult válsághelyzet következményeként értékelte a jegybank elnöke.
Arra azonban nem tért ki, hogy a devizatartalék terhére esetleg hajlandó lesz-e az MNB a jövőben interveniálni a forint mellett. A jelenlegi 257,6 forintos euróárfolyamnál ugyanis elemzők szerint egyáltalán nem biztosított, hogy az MNB eléri a 2002-es 4,5 százalékos inflációs célját.
Addig nem kerülhet sor kamatvágásra, amíg a devizaadósság törlesztése ennyire költséges az ország számára -- nyomatékosította a jegybank elnöke.
Járai amúgy túl magasnak tartja a hazai 13,5 milliárd eurós devizatartalékot. A forint sávjának kiszélesítése óta a magyar gazdaság sokkal kevésbé válságérzékeny, ezért a csatlakozásig a devizatartalékot fokozatosan és folyamatosan építheti le a Magyar Nemzeti Bank. A monetáris unió tagjaként Magyarország egymilliárd euróval járul majd hozzá az Európai Központi Bank (ECB) közös tartalékaihoz.
A hazai bankközi devizapiacon a forint némileg erősödött Járai nyilatkozata után. A jegybankelnök erősebb forint melletti kiállását alátámasztja a meghökkentően jó augusztusi fizetési mérlegadat. A forint erősödését ugyanakkor megszenvedi az exportra termelő vállalatok egy része, amelyek számára a kormány bizonyos könnyítéseket helyezett kilátásba.