Lassuló élelmiszer-drágulás
A drágulás mérséklődése a nyár utolsó hónapjában elsősorban annak volt köszönhető, hogy az élő állatok és állati termékek árindexe 22,3-ről 14,7 százalékra mérséklődött. Különösen örvendetes az infláció szempontjából, hogy az elmúlt egy év kritikus pontjának számító vágósertés-drágulás megállt, sőt júliushoz képest kisebb csökkenést is regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az állati termékekhez viszonyítva kisebb az árdinamika a növénytermesztési és kertészeti termékeknél, itt a 12 havi drágulás 3,2 százalékos. A tavalyihoz képest 25,1 százalékkal többet kellett fizetni a gyümölcsökért, a gabonafélék felvásárlási árai azonban visszafogottan alakultak. Ez utóbbi azért fontos, mert a cereáliák a takarmányon keresztül hosszabb távon erősen befolyásolják a hústermékárakat is.
A fogyasztói árak alakulásában tavaly július óta kulcskérdésnek számít az élelmiszer-drágulás, hiszen az infláció éppen ennek a termékkörnek köszönhetően gyorsult fel. Ugyanakkor az is igaz, hogy az idén nyáron megindult dezinfláció szinte kizárólag a múlt év közepi élelmiszerársokkok 12 havi árindexből történő kiesésének következménye.
A KSH friss adatai arra utalnak, hogy folytatódhat a nyár végén megkezdődött dezinfláció. Szeptemberben a legtöbb elemző további 0,5-0,8 százalékpontos mérséklődést vár az árindexben. Ez lesz az utolsó olyan hónap, amikor az élelmiszerek oldaláról jelentős bázishatás segíti az árszínvonal-emelkedés mérséklődését.
Arról megoszlanak a vélemények, hogy a következő időszakban hogyan alakulnak majd a mezőgazdasági termékek árai. Egyes elemzők szerint az árdinamika "belesimul" az átlagos trendbe, és a fogyasztói árindex mértékéhez hasonló drágulásra lehet számítani. Más szakértők akár azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy a mezőgazdasági termékek felvásárlási árai -- és ezzel összefüggésben az élelmiszereké is -- jövőre már éves alapon is visszaesést mutatnak majd.
