Lelassult a gazdaság

Az idén a második negyedévben -- az előzetes adattal megegyezően -- 4 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához viszonyítva. A tavalyi eredményekhez és az első negyedéves 4,4 százalékos bővüléshez képest lassulás figyelhető meg, de a növekedés üteme még mindig jóval magasabb, mint a világ vezető gazdaságainak lendülete. Az Európai Unióban például ugyanebben az időszakban 1,7 százalékos volt a bővülés. Azt, hogy a világgazdasági környezet romlása Magyarországra kevésbé volt hatással, jól mutatja: Lengyelország ugyanezen adata mindössze 0,9 százalék.
A fenti okok miatt valóban jó eredménynek mondható a friss adat -- értett egyet Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy (a szezonálisan kiigazított adatok alapján) az első negyedévhez képest már nem nőtt tovább a gazdaság.
A mérsékeltebb teljesítmény elsősorban az ipari termelés visszafogottságának köszönhető, hiszen a bővülés húzóerejének számító szektor mindössze 2,7 százalékos növekedést produkált. Ez nem csupán a tavalyi 9,2 százalékos bővüléstől marad el, de az előző negyedéves dinamikának is csupán a fele. A feldolgozóipari ágazat szintén visszafogott ütemben, mindössze 3,1 százalékkal növekedett. Egyedül az építőipar 8,9 százalékos teljesítménybővülése kiemelkedő.
Az ipari szektor gyengélkedését a szolgáltatások kompenzálták. A 4,3 százalékos hozzáadott érték növekedése azt jelenti, hogy a teljes GDP kétharmadát előállító szektor lett az új húzóerő.
Ennek oka megjelenik a GDP felhasználásának számaiban is. Míg tavaly az alapvetően exportvezérelt bővülés termelési oldalon az ipar szárnyalásában jelent meg, addig ez évben a szolgáltatások iránti kereslet -- az idegenforgalmon kívül -- a lakossági fogyasztás gyors növekedésével teremtődött meg. Az első fél évben a háztartások fogyasztási kiadása 5 százalék feletti bővülést mutatott -- így felhasználási oldalról közelítve a GDP-t egyértelműen ez a növekedés motorja -- mondta Békés Gábor, a Lehman Brothers elemzője. A természetbeni társadalmi juttatások és a közösségi fogyasztás hagyományosan alacsonyabb növekedési ütemei ugyan csökkentették a végső fogyasztás dinamikáját, de még így is magasabb értéket mutat, mint a beruházások bővülési üteme, amely erősen lelassult.
A teljes belföldi felhasználás 3,5 százalékos növekedését az export, illetve import volumenbővülése közötti pozitív ütemkülönbség tornázta fel, így a bruttó hazai termék nem csökkent a pszichológiai 4 százalék alá.
A belföldi felhasználás alakulásában örvendetes, hogy kisebb ütemben növekszik, mint a cserearány-változással korrigált GDP, a bruttó nemzeti jövedelem (GDI) -- hívta fel a figyelmet Nagy Márton. A jó külkereskedelmi teljesítmény tulajdonképpen ennek köszönhető. A lakossági fogyasztás gyorsulása, illetve az expanzívvá váló költségvetés a következő negyedévekben minden bizonnyal megfordítja a fenti összefüggést, hozzájárulva a külső egyensúly romlásához -- véli Nagy.
A jövővel kapcsolatban egyre inkább konszenzusra jutnak az elemzők, egyre többen korrigálják ugyanis lefelé prognózisukat. Az év egészére a legtöbb szakértő 4 százalék körüli GDP-bővülésre számít. Figyelembe véve, hogy az első fél év átlagos növekedése 4,2 százalék, ezek az előrejelzések azt jelentik, hogy a következő negyedévekben 4 százalék alatti számokat várhatunk a Központi Statisztikai Hivataltól. Jövőre az ideinél kissé magasabb növekedést vár Békés Gábor, elsősorban annak köszönhetően, hogy a fiskális expanzió 2002 második felében érzékelteti majd hatását.