Nincsenek szerkezeti változások

Abban azonban nincs jelentős változás, ahogyan az egyéni, illetve a társas vállalkozások megosztoznak a növekedésen, vagyis egyik vállalkozói forma térnyerése sem jellemző. A harmadik negyedévben a társas vállalkozások száma 8 ezerrel, az egyénieké 9200-zal gyarapodott.
Szeptember 30-án valamivel több mint 362 ezer társas és majdnem 462 ezer egyéni vállalkozás működött, vagyis a társas válalkozások aránya 44 százalék. A költségvetési, társadalombiztosítási és nonprofit szervezetekkel együtt a harmadik negyedév végén összesen 906 ezer gazdasági szervezet működött az országban. A növekedés szinte kizárólag a 10 fő alatti vállalkozások száma emelkedésének köszönhető.
Ahogy az elmúlt néhány negyedévben, most is az "ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás" statisztikai besorolású vállalkozások számában következett be a legnagyobb növekedés. Ebben a gazdasági ágban tevékenykedik egyébként az összes működő vállalkozás 28 százaléka. A "kereskedelem, javítás" ágazat részesedése 24 százalék, ezt az ipar, majd az építőipar követi, 10,1, illetve 8,7 százalékkal.
A székhely alapján számított területi koncentráltság továbbra is magas az országban. A közép-magyarországi régióban a vállalkozások 39 százaléka található, a másik hat régió -- egyenként -- 9-12 százalékot tudhat magáénak. A koncentráltság az 1000 főre jutó működő vállalkozások számában is megmutatkozik. Budapesten ez a mutatószám 127, a fejlettebb megyékben 60 és 80 között szóródik, a keleti térségben pedig 55 körüli értéket számolt a KSH.