Összetartás a kormányoldalon
Az MSZP képviselőcsoportja, mint ahogy eddig, a jövőben is abban érdekelt, hogy a magyar törvényhozás az alkotmány és a jogszabályok előírásainak megfelelően maradéktalanul betöltse rendeltetését -- áll Nagy Sándor, az MSZP frakcióvezetője által Szájer József Fidesz- és Balsai István MDF-frakcióvezetőnek írt tegnapi levelében. (A politikus arra a múlt heti levélre válaszolt, amelyben a Ház alelnökének sikertelen megválasztása miatt a két párt a parlamenti írott és íratlan szabályok felrúgásával vádolta az MSZP-t.) Több szocialista politikus viszont lapunknak azt mondta: nem készülnek ugyan arra, hogy rendszeresen távol maradjanak szavazásoktól -- a múlt héten az MSZP nélkül a koalíció nem tudta biztosítani a határozatképességet a T. Házban --, ám az tény, hogy egyes ügyekben ez a jövőben is előfordulhat. Ha a távolmaradással az MSZP-nek sikerül "biztosítani" a határozatképtelenséget a parlamentben, "két legyet üt egy csapásra": egyrészt megbuktathat egy általa nem támogatott ügyet, másrészt a kampányban arra hivatkozhat, hogy a koalíció folyamatosan nem tudta biztosítani a kiszámítható kormányzáshoz szükséges parlamenti többséget. A Fideszben többen elképzelhetőnek tartják, hogy a szocialisták az utóbbi cél miatt élnek is a távolmaradás eszközével.
A látszat többszörösen csal: tény, hogy a múlt héten a papírforma szerint a három koalíciós frakció együttesen is csak 192 képviselővel bírt, ami a 386 fős parlamentben éppen kettővel kevesebb, mint a többség. Az ellenzék csupán egy hétig beszélhetett kisebbségi kormányzásról, hiszen a hét végén a Fidesz-frakció felvett soraiba két független (korábban kisgazda) képviselőt. A tervek szerint a két hét múlva esedékes plenáris ülésre további két fővel gyarapodhat a koalíció, ha a kisgazdafrakció is befogad két független (korábban fideszes) képviselőt. Így már 196 képviselője lesz a koalíciónak, csak eggyel kevesebb, mint június végén, a tavaszi ülésszak utolsó napjaiban.
A két időszak számainak egyezése ellenére azonban mégsem ugyanaz a helyzet, mint a nyár elején. A kisgazda-belháború eredményeképpen ugyanis ma a függetlenek között, de az FKGP-frakcióban is ülnek olyan képviselők, akik elsősorban az ülésekről hosszabb ideje hiányzó Torgyán József utasításait követik: többször nem vesznek részt a szavazáson, vagy éppen a koalícióval szemben voksolnak. A koalíció körübelül tíz, az FKGP-frakcióban ülő honatyára nem számíthat biztosan, így a két hét múlva papíron 196 főre "duzzadó" többség politikai szempontból nem lesz feltétlen igazolható.
Ha tehát az MSZP és az SZDSZ távol marad egyes döntésektől, és a koalíció nem akar építeni a MIÉP-re és a függetlenekre, akkor teljes létszámban jelen kell lennie az ülésnapokon a jogalkotási program teljesítéséhez. Azzal ugyanakkor a koalíció nem támadható, hogy a fontosabb törvényeket a MIÉP segédletével fogadta volna el, mert a javaslatok döntő része csak a jelenlevők felének támogatását igényli. A határozatképességhez viszont kell az abszolút többség, tehát legalább 194 képviselő jelenléte.
A fentiek indokolják, hogy mind a Fidesz-, mind az FKGP-frakcióban felvetődött: az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kell fektetni a képviselők megjelenésére. A Fidesz hét végi frakcióülésén már foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy az eddigi ötvenezerről százezer forintra emelik az igazolatlan távolmaradásért kiszabható büntetést. Jelezték ugyanakkor a képviselőknek, hogy a választások előtt emelkedő számú rendezvény, fórum ellenére sem lenne kívánatos az ülésnapokról való hiányzás ilyen eseményekkel való igazolása. A kisgazda képviselőcsoportban pénzbírság nincs, és a frakciószabályzat ilyen irányú megváltoztatásához kétséges a kétharmados többség biztosítása. Ezért a jövő héten Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezető egyenként kíván beszélni a képviselőkkel, felhíva figyelmüket arra, hogy távolmaradásukkal vagy ellenszavazatukkal az ellenzéket támogatnák.
