Parlament előtt a pénzmosás

A jogszabály kijátszásának megelőzését szolgálja, hogy megszűnik az anonim betétek nyitásának lehetősége, s a meglévő -- mintegy 300 milliárd forint értékű -- betéteket is csak azonosítást és névre szólóvá alakítást követően lehet felhasználni. Emellett a hitelintézet köteles a 2002. június 30-át követően névre szólóvá alakított, kétmillió forintot meghaladó takarékbetétek esetén az ügyfél adatait a rendőrségnek elküldeni.
A tervezet értelmében a kétmillió forint feletti ki- és befizetésekkor minden esetben igazolni kellene a tényleges tulajdonos személyét, s az értékpapírokat is csak névre szólóan lehetne forgalomba hozni. A készpénz nemzetközi forgalomban való nyomon követését szolgálná, hogy a határokon kötelező lenne bejelenteni, ha valaki 1 millió forintnál több készpénzt visz magával.
A kormány arra is felhatalmazást kapna, hogy egyes államokkal és azok természetes vagy jogi személyeivel szemben korlátozó intézkedéseket rendeljen el, s 90 napra az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is felfüggeszthesse különböző nemzetközi szerződések megkötését vagy azok teljesítését. A kapcsolódó jogszabály-módosítások -- a pénzügyi intézkedések mellett -- várhatóan a büntető törvénykönyvet is érintik. Ennek értelmében a jövőben azok is büntethetővé válnak, akik a terrorcselekmények elkövetését anyagilag, pénzeszközök rendelkezésre bocsátásával, vagy azok pénzügyi fedezetének megteremtésében való közreműködéssel segítik. Ezzel párhuzamosan az Igazságügyi Minisztérium által elkészített büntetőjogi törvénytervezet is tartalmazza a terrorcselekmény újrafogalmazását, jelentősen kiterjesztve annak büntethetőségét.
A tervezetekkel kapcsolatban a pénzmosással foglalkozó koordinációs bizottság illetékesei lapunknak elmondták: nem a szigorítások és korlátozások, hanem az OECD pénzmosás elleni csoportjának (FATF) feketelistájára való idei felkerülés jelenti a nagyobb gondot a hazai pénzintézeteknek, ezért nekik is érdekük az előírások teljesítése. Különösen most, amikor a terrorizmus elleni küzdelem kapcsán a pénzmosás elleni fellépés is a figyelem középpontjába került.
Ezzel szemben nem váltott ki egyöntetű támogatást az az elképzelés, amelynek értelmében a jövőben -- a pénzintézetek mellett -- a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi képviseleteire, az ingatlanközvetítőkre, az ékszer-, a műtárgykereskedőkre, a könyvvizsgálókra, valamint az értékpapír bizalmi őrzését végző közjegyzőkre és az ügyvédi letéteket kezelő ügyvédekre is kiterjesztenék a bejelentési kötelezettséget pénzmosás gyanúja esetén. A szigorításokban érintettek közül a közjegyzők korábban sem ellenezték az elképzelést, ugyanakkor Bárándy Péter, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke szerint a bejelentési kötelezettség kiterjesztése az ügyvédekre -- bár megvalósításának módjáról még nincs végleges döntés -- sértené a titoktartás elvét és ezzel az egész igazságszolgáltatást, ezért a kamara valószínűleg az >Alkotmánybírósághoz fordul az intézkedés elfogadása esetén.