Rögös az elektronikus út

Egyelőre kérdéses, hogy a vállalkozások bankszámlaszámai mikor jutnak el számítógépes adattovábbítással a cégbíróságra. A bankok ezért is tartják aggályosnak azt a -- jelenleg már a parlament előtt lévő --, cégtörvényt módosító javaslatot, amely előírja, hogy a pénzügyi intézmények a cégek pénzforgalmi számlájának változásait az erre a célra létrehozott számítástechnikai rendszer útján közöljék a cégbírósággal -- értesült a Világgazdaság. Ilyen rendszer ugyanis még nem jött létre, és feltehetőleg a törvénymódosítás tervezett hatálybalépésekor -- 2002. január 1-jén -- is hiányozni fog. A kérdések tisztázása végett a Magyar Bankszövetség főtitkára levélben kereste meg az igazságügyi tárca illetékesét.
Auer Katalin, a bankszövetség jogtanácsosa lapunknak elmondta: nem jutottak teljes egyetértésre a pénzintézetek és az igazságügyi tárca képviselőinek legutóbbi -- a bankszámlaszámok cégbírósági átvezetésével kapcsolatos -- értekezletén. A bankok ma alapvetően papíralapú adatszolgáltatást tudnak nyújtani -- többre nem is kötelezhetők --, míg a cégbírósági rendszer minősített elektronikus aláírás alkalmazását igényelné. Ennek azonban hiányoznak a feltételei. Az elektronikus aláírásról szóló törvény végrehajtását szolgáló rendeletek részben már megjelentek. Nem alakultak meg viszont a minősített elektronikus aláírással kapcsolatos teendőket ellátó szervezetek. Az igazságügyi tárcával szerződésben álló, a cégbírósági adatfeldolgozó rendszert működtető Microsect Kft. sem kapott még ilyen jogosítványokat.
Ismeretes: szeptembertől, a végrehajtási törvénynek megfelelően, a vállalkozások pénzforgalmi számlaszámainak szerepelni kell a cégnyilvántartásban. A szeptember elsején már nyilvántartott gazdasági társaságok számlaszámai az APEH-től kerültek a cégbíróságok számítógépes rendszerébe. Az azt követően nyitott számlaszámok eljuttatása a cégbíróságra a bankok feladata. A cégbíróságok csak hiteles adatokat fogadhatnak el. A pénzintézeteknek viszont nincs hiteles adatszolgáltatási kötelezettségük. Az igazságügyi tárca informatikai és céginformációs főosztálya a bankoknak több technikai megoldást ajánlott, köztük egy százötvenezer forintba kerülő -- hitelesítő -- szoftver használatát. Milliós nagyságrendű kiadást jelentene a bankoknak a másik ajánlott változat, az elektronikus összeköttetés létrehozása köztük és a cégbíróságok között.
A bankok egy része méltánytalannak tartaná, ha -- pusztán a cégtörvényre tekintettel -- a tárca, illetve a kft. által javasolt fejlesztésekre kényszerülne. Saját informatikai rendszerük biztonsága érdekében független és minősített aláírás-hitelesítő céget szeretnének választani. Ezért meg akarják várni, amíg a Hírközlési Főfelügyelet több hitelesítő cégnek megadja a szükséges jogosítványt. Egyébként a pénzintézetek nem zárkóznak el az informatikai fejlesztésektől. Erről azonban az összes részletszabály ismeretében, hosszabb távra tervezve és -- mivel az APEH-nek és a VPOP-nak is szolgáltatnak adatokat -- más számítástechnikai rendszerekkel összehangolva kívánnak dönteni.
Gadó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a Világgazdaság érdeklődésére közölte: hamarosan megbeszélést tartanak a témában a bankszövetséggel és -- terveik szerint -- a pénzügyi tárca képviselőivel. Elsősorban azt a közös átmeneti megoldást kell megtalálniuk, amely kellően működhet a minősített, hitelesített elektronikus adatszolgáltatási rendszer kialakításáig. Hozzátette, hogy a tárca számára közömbös, milyen hitelesítő céget választanak majd a bankok. Az a fontos, hogy -- ha már a feltételek valóban adottak -- mielőbb létrejöjjön az elektronikus szolgáltatás, amely a legkevesebb hibalehetőséget hordozza.