Vállalkozók ülnek a parlament egyharmadában

A 386 képviselőből álló parlamentben 147 olyan honatya ül, aki tulajdonosként vagy tisztségviselőként érintett valamilyen gazdasági társaságban -- legalábbis ez derül ki a saját kezűleg kitöltött, nyilvános vagyonnyilatkozatokból. Ez nem jelenti azt, hogy "csak" ennyien kötődnek vállalkozásokhoz: számos olyan képviselő van, aki tanácsadóként, alkalmazottként dolgozik valamilyen cégnek, ennek feltüntetése azonban csak abban az esetben kötelező, ha ezen tevékenységéből jövedelem is származik. Ebben az esetben a havi/évi fizetésről is vallani kell.
A bevallási formanyomtatványok nem térnek ki arra, hogy a képviselők egyes cégekben fennálló tulajdonosi mivoltukból adódóan mekkora nyereséghez jutnak. Arra ugyan válaszolni kell, hogy a társaságban betöltött tisztséghez mekkora jövedelem párosul, ám a nyilatkozatok szúrópróbaszerű átnézéséből az derül ki: a képviselők vagy feledékenységből nem feleltek erre a kérdésre, vagy sok esetben ingyen vállalták el az ügyvezetést, a felügyelőbizottsági, igazgatósági tagságokat.
A tulajdonosi nyereség rejtve maradása az egész vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség értelmét megkérdőjelezi. Az immáron évente kitöltendő nyilatkozatokban egyik évről a másikra "bátran vállalható" akár több millió forintos különbség is a vagyonban: elég arra hivatkozni, hogy a többlet forrása a cég -- egyébként máshol nem szerepeltetendő -- nyereségéből származik.
A bevallásban szereplő adatok hitelessége is megkérdőjelezhető: a hatályos cégtár alapján számos eltérés akad. Van olyan képviselő, aki bevallása szerint már nem, de a cégtár szerint még mindig betölt valamilyen tisztséget, vagy éppen tulajdoni hányada van olyan társaságokban, amelyeket bevallásában nem szerepeltetett. Teljes körű és automatikus ellenőrzésre a képviselőknek nem is kell számítaniuk. Bárki kezdeményezhet azonban vagyonvizsgálati eljárást hiba vagy hiányosság észlelése esetén: a vizsgálat ez esetben kizárólag a hitelességre irányul, azaz csak irányulhatna. Nem cégügy miatt ugyan, de megindításra vár több eljárás is, ám a házszabály és a képviselők jogállásáról szóló törvény ellentmondó rendelkezései miatt ezek lefolytatása egyelőre várat magára. (A házszabály ez ügyben való módosítására az ügyrendi bizottság már benyújtotta javaslatát.) Ha elhallgatott gazdasági érdekeltsége miatt eljárás is indulna egy képviselő ellen, akkor a tény kimondásán túl egyéb szankcióra nem kell számítania. Ugyancsak nem jár érdemi következménnyel az, ha egy törvényhozó képviselői mivoltából adódóan birtokába került bizalmas információt használ fel az üzleti életben -- ez esetben összeférhetetlenségi eljárás indul, melynek végén szintén csak a nyilvánosságra hozatal az egyetlen retorzió.
A 147, valamilyen módon gazdasági társaságban érintett képviselő az összes honatya 38 százalékát teszi ki. A parlamenti átlagot az MSZP és a függetlenek felfelé, a többi párt lefelé húzza, az eltérések azonban nem számottevőek. Saját frakciólétszámukhoz mérten a szocialisták 44,5 százaléka, a Fidesz-képviselők 36,8, a kisgazdák 26,5, az SZDSZ soraiban ülők 29,2, az MDF-tagok 31,3, a MIÉP-esek 33,3, a függetlenek 42,1 százaléka érintett saját bevallása szerint cégekben.
(DG--TE)

Az országgyűlési képviselők több mint egyharmada érdekelt tulajdonosként vagy tisztségviselőként gazdasági társaságokban -- derül ki a törvényhozók idei vagyonbevallásaiból. A bevallások megbízhatósága több szempontból is megkérdőjelezhető, az pedig egyáltalán nem állapítható meg, hogy tulajdonosként a képviselők mekkora pluszjövedelemre tesznek szert cégeikből. Ez utóbbi körülmény az egész nyilatkozattétel értelmét megkérdőjelezi. Munkatársainktól-->