A belga kormányfő megdolgozza kollégáit

Az elfogadandó okmány három fő részből áll majd. Az első rész az Európa válaszúton címet fogja viselni, egy elemzést tartalmaz az unió helyzetéről és ennek a közvéleményben való tükröződéséről. Ugyancsak ez a rész foglalkozik az EU előtt álló legfontosabb kihívásokkal: a bővítéssel, a demokratikus deficittel és a globalizáció hatásaival. A második rész annak az értekezletnek (az úgynevezett "konvenciónak") az összehívásával foglalkozik, amely az EU reformját lesz hivatva megtárgyalni. A harmadik rész elemzi azokat a kereteket, amelyek közepette a reformokról szóló vitát folytatják. Az eddig a tagországokba szétküldött tervezetek szerint az első és a harmadik pont viszonylag kidolgozottnak látszik, az értekezletnek adandó mandátum körül azonban vannak nyitott problémák, amelyek megvitatása lenne a belga miniszterelnök legfontosabb feladata.
A mandátum nyitott pontjai közül az EUobserver kiemeli a hatásköröknek az EU és a tagállamok közötti újrafelosztását. A múlt heti francia--német csúcstalálkozón való felvetés után ismét előtérbe kerül még az európai alkotmány kérdése, amelyet a meglévő alapszerződések egyszerűsítéseként, illetve az alapvető jogok chartájának továbbfejlesztéseként kellene kidolgozni.
A laekeni csúcson útjára indítandó alkotmányozási folyamat elnöki tisztére olyan nevek merültek fel, mint Giuliano d''Amato és Martti Ahtiisari korábbi olasz, illetve finn miniszterelnökök, valamint Jacques Delors korábbi bizottsági elnök és Valéry Giscard d''Estaing korábbi francia államfő.

Guy Verhofstadt, az EU soros elnöki tisztét adó Belgium kormányfője az összes tagállamot végiglátogatja a következő tíz nap során, hogy egyeztesse a december 14--15-i -- Laekenben tartandó -- csúcstalálkozó napirendjét és az ott elfogadandó nyilatkozat tervezetét. VG-->