A működőtőke szerepe Magyarországon

Az elmúlt évtizedben a nemzetközi működőtőke-áramlások oroszlánrésze felvásárlások és egyesülések formájában a fejlett piacok között valósult meg, a globalizáció legfőbb ismérveként. Régiónkban a működőtőke meghatározó része a privatizációhoz kötődött, majd az elmúlt öt évben megugrott a zöldmezős, barnamezős, illetve kapacitásbővítő befektetések aránya.
Magyarország regionális összehasonlításban a működőtőke-beáramlást tekintve vezető helyen posztol. 2000 végéig 21 milliárd euró összegű működőtőke érkezett hazánkba részvény, illetve tulajdonosi hitel formájában, továbbá 1,7 milliárdnyi apport, és hozzávetőleg 8 milliárd euró összegű újrabefektetés valósult meg. Ennek eredményeként Magyarországon a közvetlen működőtőke tényleges állománya jelenleg már meghaladja a 30 milliárd eurós értéket, ami mintegy másfélszerese a folyó fizetési mérlegben kimutatott pénzforgalomnak. Az eltérés oka, hogy az említett apport és újrabefektetések nem részei a fizetési mérlegnek.
Amíg a 90-es évek elején az összes beáramláson belül a privatizációhoz kötődő külföldi tőkebefektetések domináltak, addig az elmúlt öt évben a fejlesztések, illetve a meglévő kapacitások bővítése, újak telepítése került előtérbe. Ezalatt a beáramlott tőke éves szintje az újra befektetett jövedelmek arányának emelkedése miatt tovább nőtt. Ennek következtében a teljes működőtőke-beáramláson belül a zöld- és barnamezős beruházások térnyerése tovább folytatódott, aránya a Privatizációs Kutatóintézet által 1996-tal bezárólag becsült 22 százalékról véleményünk szerint mostanra 30 fölé emelkedett.
A barnamezős (Nokia, Audi), illetve zöldmezős (Suzuki, IBM) beruházásokat a vámszabad területek kedvező befektetési lehetőségei, illetve a nemzetközi összehasonlításban is magas jövedelemmegtérülés motiválta. Számításaink szerint hazánkban a külföldi működőtőke megtérülési rátája az elmúlt öt évben 11 és 13 százalék között alakult, kissé megelőzve Csehországot, illetve jelentősen felülmúlva az EU 8 százalékos profitrátáját.
1996 óta a beruházások folyamatosan hozzájárultak a GDP bővüléséhez. Az összes beruházás több mint 60 százalékát kitevő vállalatiak is a GDP-növekedés felett teljesítettek. Ezen vállalatok finanszírozásának jelentős része pedig külföldi működőtőkéből történt. A mellékelt számítás azt mutatja, hogy a vállalati beruházások stabil 40-50 százalékos részét még mindig a közvetlen tőkebeáramlás finanszírozza. Az utóbbi két évben a részvény típusú beáramlás viszonylagos változatlanságát az újra befektetett jövedelmek növekedése kompenzálta. A közvetlen működőtőke vállalati finanszírozásban betöltött meghatározó szerepe tehát alátámasztja, hogy Magyarországon tőkeintenzív növekedés zajlott le az elmúlt években.
Felmerülhet viszont a gyanú, hogy a gazdaság versenyképességének esetleges csökkenése által kiváltott kisebb működőtőke-beáramlás, illetve nagyobb jövedelemrepatriálás akár a növekedés visszafogásához vezethet.
A külkereskedelem szempontjából a kezdeti tőkebeáramlás "károsan" hatott, hiszen -- főleg a zöldmezős beruházások -- jelentős importvonzattal jártak, míg az exportdinamika még nem indult be. Később, a vámszabad terület létrehozását követően az egyenleg aktívuma látványos növekedésnek indult, az 1996. évi 320 millióról 2000-re 2500 millió dollárra ugrott. A kedvező folyamatok beindulása lényegében az importot részben helyettesítő hazai termékek, alapanyagok felhasználásának, illetve a továbbtermelés során megképzett hozzáadott érték növekedésének volt köszönhető. Ez jól nyomon követhető a vámszabad területek export-import részarányában. Míg 1997-ben a vámszabad területi export részaránya az összes kivitelen belül 26 százalék volt, ez 45-re nőtt 2000-re; az import részaránya pedig 20-ról 31-ra százalékra bővült. Emellett 2000-ben a vámszabad területi kivitel az összes export növekményének 62, a behozatalnál az összimport bővülésének 38 százalékát magyarázta.
A működőtőke-beáramlás tehát a növekedés és a modernizáció motorja volt az elmúlt évtizedben. Az így megszülető multinacionális vállalatok viszont nem csak a külkereskedelem hajtóerejévé váltak, egyben gyorsították az új technológiák, a vezetésszervezés bevezetését is. Ezt bizonyítja a hazai termelékenység növekedés tőkeintenzív volta is. Továbbá a külföldi tőke a vállalatok finanszírozásában is jelentős szerepet töltött be. A működőtőke tehát jelentősen hozzájárult a magyar gazdaság átalakításához, illetve formálásához, de egyben nagyfokú függőséget is hozott, ami alapján a beáramlás esetleges csökkenésével a növekedés tényleges korlátjává is válhat a jövőben.
* A szerző az ING Vagyonkezelő elemzője