BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A számok magukért beszélnek

Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaság november 9-i számában megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy "ha csak az elmúlt három évet tekintem, közel 1500 milliárd forintot hagyott a magyar kormány adó-, járulék-, illeték- és vámtehercsökkentés formájában a gazdaságban". Ennek alátámasztására cikkében számításokat mutatott be, sőt végül már -- a támogatásokkal együtt -- 5130 milliárd forintot említett.

Az adóterhelés alakulását a nemzetközi gyakorlatban elsősorban a közterhek és a folyó áras GDP egymáshoz viszonyított arányával szokták mérni. Ez a mutató fejezi ki ugyanis a nemzeti tortából való osztozkodás arányát. Köztehercsökkentés csak akkor van, ha ez az arány mérséklődik. Természetesen a mutató változatlan értéke mellett is emelkednek nominálisan az adófizetők adózott jövedelmei, de akkor ez a növekedés csak az inflációt kompenzálja, illetve ezen felül a gazdasági reálnövekedés eredményéből a korábbi osztozkodási arányok szerinti részesedést biztosítja. (Magyarországon az elmúlt években ebben a növekményben az inflációt kompenzáló komponens az elsődleges, hiszen az éves infláció közel 10 százalékos volt, míg a gazdasági növekedés átlaga 4,5 százalék lehetett.)
Az adóterhelés alakulásának kiszámításához egyrészt rendelkezésre állnak az 1998. évi zárszámadás adatai, másrészt 2001-re vonatkozóan a frissen módosított költségvetés előirányzatai (továbbá a költségvetés eredeti beterjesztésekor figyelembe vett, az Országgyűlésnek bemutatott, a közterheket teljeskörűen összesítő adatok). A növekedés és az infláció ez évi alakulását tekintve az előrejelzések ma már igen hasonlóak, így a 2001-es folyó áras GDP is jól becsülhető.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.