Agrárexport: vége a dotációnak

Valamennyi agrárgazdasági termék exportszubvencióját megszünteti 2002. január elsejétől az FVM -- áll a jövő évi piacra jutási támogatások elosztásáról készített minisztériumi előterjesztésben. Bár a döntéshez a pénzügyi, a gazdasági és a külügyi tárca beleegyezése is kell, az ügyben az FVM véleménye a mérvadó. A vámtarifaszám-alapú besorolás szerint jövőre több mint száz olyan termék (termékcsoport) esik el a kiviteli dotációktól, amely az idén még szubvenciót kapott. Az agrárcikkek exporttámogatására összességében 15,8 milliárd forintot ütemeztek be 2001-re.
A döntést alapvetően az indokolja, hogy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) 2002-től drasztikusan szűkíti Magyarország exporttámogatási lehetőségeit. A mai helyzet előzménye, hogy hazánk saját hibájából az 1990-es évek elején rossz adatokon nyugvó agrárliberalizációs megállapodást kötött a WTO elődjének számító Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében.
A tévedéseket átmenetileg sikerült kiküszöbölni egy soron kívüli megállapodással, de ez 2002-től lejár. Ezért jövőre a WTO-szabályok figyelembevételével Magyarország csak 16 terméket (termékcsoportot) támogathatna az eddigi több mint száz helyett.
A korábbi rossz alapmegállapodásra utal, hogy a 16 árucsoportból 2001-ben is csak kettőnek kellett (volt érdemes) exportszubvenciót nyújtani. Az idén e körből csupán a friss és előhűtött félsertés, illetve a fagyasztott egész csirke kiviteléhez járt dotáció. Most viszont az FVM ezek támogatását is elvonná, bár nem zárja ki, hogy év közben a támogatásokat esetleg mégis bevezeti. Általánosságban azonban a tárca a kieső szubvenciókat úgy kompenzálná, hogy többlettámogatásokat nyújtana az élelmiszer-feldolgozók hulladékmegsemmisítési költségeihez és állat-egészségügyi kiadásaihoz. A gazdálkodók pedig úgynevezett minőségi árkiegészítő dotációkat kapnának, amelyeket az eddiginél több termékre és nagyobb összegben vehetnének igénybe. További 10 százalékos támogatáshoz jutnának, ha áruikat uniós mintára úgynevezett termelői-értékesítő szervezeteken (tészeken) keresztül adnák el.
Szakértők szerint ugyanakkor kérdéses, hogy a minőségi pénzek kompenzálni tudják-e azt a felvásárlásiár-csökkenést, amely az exportszubvenciók kiesése miatt következhet be. Az élelmiszergyártók ugyanis az árak mérséklésére kényszerülhetnek, hogy külpiaci versenyképességüket megőrizzék. Jankó Ferenc, a nagy feldolgozókat tömörítő Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke közölte: kiviteli támogatások nélkül a hazai sertésárak számottevően eshetnek, mert a húsexportőrök pozíciói -- főként a meghatározó távol-keleti piacokon -- romolhatnak. A húsipar szerint félmegoldást jelentene az ártalmatlanítási és az állat-egészségügyi díjak plusztámogatása is, mivel mindkét szolgáltatás -- például az FVM tulajdonában lévő Atev Fehérjefeldolgozó Rt. tervezett áremelése révén -- jövőre várhatóan drágul. A feldolgozók ráadásul kompenzáció címén mintegy 3 milliárd forintra számíthatnak 2002-ben, szemben az ez évi 4,8 milliárdos exporttámogatással.
Elfogadhatatlannak tartja a kilátásba helyezett szubvencióleépítést a Baromfi Terméktanács is -- mondta Szép Imre, a szervezet elnöke. Hozzátette: mintegy 5 százalékkal (15 ezer tonnával) túl kell méretezni a belföldi csirketermelést, hogy a hazai és az uniós megrendeléseket a magyar cégek egész évben biztonságosan teljesíthessék. Ha azonban a gazdálkodók az 5 százalékos többletet ténylegesen előállítják, a felesleget a külpiacokon (elsősorban Kelet-Európában) kellene eladni. Ezért már a jövő év elejétől túltermelésből fakadó piaci zavar alakulhat ki, ha a fagyasztott csirke exporttámogatása nem marad meg -- közölte Szép.