Átalakulóban a tőkeáramlás szerkezete

Az idén a Magyarországra részvény vagy egyéb tulajdonosi részesedés formájában beérkezett külföldi tőke mennyisége az utóbbi hónapok gyengébb beáramlása miatt némileg elmarad a korábbi évek szintjétől. Nyáron, illetve ősz elején a hazánkba ily módon érkezett tőke a felét sem érte el a tavalyinak. Igaz, a működőtőke beáramlásának időbeli lefutása teljesen véletlenszerű, és az év eleji kedvező tendenciának köszönhetően az elmaradás nem jelentős, azonban az adatok a harmadik negyedévben egyértelműen csökkenésről árulkodnak.
Eközben a térség többi országába igen lendületesen áramlik a küföldi tőke, különösen Cseh-, Lengyelország és Szlovákia áll az érdeklődés középpontjában. Szakértők szerint a jelenség természetes, hiszen az említett államok még csak most fogtak hozzá fontos ágazatok privatizációjához, így ott a kínálat is nagyobb, mint hazánkban, ahol néhány éve gyakorlatilag teljesen leállt a magánosítás.
Az új közvetlen tőkebefektetések megcsappanását a tulajdonosi hitelek ellensúlyozzák. A már megtelepedett vállalkozások tőkéhez jutásának egyre elterjedtebb formája az anyavállalat által nyújtott kölcsön. Miközben a 90-es évek elején ez a forma gyakorlatilag nem létezett, tavaly már majdnem 400 millió euró áramlott be ilyen formában az országba. Az idén eddig mintegy 650 millió eurónyi tulajdonosi hitelnyújtás segítette a hazai vállalatokat, és a piacokon további jelentős beáramlásokról tudnak.
Ez a tőkebeáramlás tulajdonképpen teljes egészében kompenzálja a másik fő beáramlási formában keletkező lemaradást, sőt az időarányos adatok még egy kicsit kedvezőbb képet is mutatnak, mint tavaly ilyenkor.
A képet azonban árnyalja az a jelenség, hogy magyarországi nagyvállalatok külföldi akvizíciói következtében már nem csupán érkezik, de távozik is a tőke. Az esetek nagy részében azonban szó sincs arról, hogy a megerősödő magyar vállalati szektor terjeszkedésének lennénk szemtanúi. Számos esetben ugyanis éppen a tulajdonosi hitel szolgál a cégfelvásárlás forrásául, vagyis tulajdonképpen külföldi nagyvállalatok szereznek részesedést leánycégükön keresztül. (Ilyen volt például az év elején a macedón telefontársaság felvásárlása, ami a Deutsche Telekom hiteléből valósult meg.)
Az elmúlt hat évben a tőke be- és kiáramlásának teljes egyenlege mérsékelten csökkenő tendenciát mutat. Ugyanakkor a térség többi országa lassan közelít az egykori éllovas Magyarországhoz, sőt Csehország az egy főre jutó külföldi tőkeállomány tekintetében már meg is előzte hazánkat.
Ez a megállapítás azonban szintén finomításra szorul: miközben Csehország -- a nemzetközi eljárásnak megfelelően -- tőkebeáramlásként könyveli el a külföldi tulajdonú vállalatok újrabefektetett nyereségét, addig Magyarországon ezzel nem számol a fizetési mérlegstatisztika. Pedig igen valószínű, hogy a 20 milliárd euró feletti külföldi tőke az elmúlt években nyereségének jó részét visszaforgatta vállalkozásaiba, így a külföldi tőkeállomány magasabb a statisztika által kimutatottnál.