Áttörés a WTO-egyeztetéseken

Hatnapi keserves alkudozás után tegnap -- magyar idő szerint a kora esti órákban -- csapott le a fakalapáccsal a vendéglátó Katar elnöklő pénzügyminisztere. Juszef Kamal azt jelezte, hogy a WTO 142 tagországa kifejezte egyetértését az új, "széles körű és kiegyensúlyozott" körtárgyalási forduló -- az úgynevezett "Doha-Round" -- megtartásáról. Az egyezséget elsőként üdvözölte az amerikai kereskedelmi főmegbízott, aki szerint a küldöttek "messze hangzó" üzenetet kültek a világnak, és megszabadították a szervezetet a súlyos seattle-i tehertételtől. A jelenlévők a növekedés, a fejlődés és a világméretű prosperitás mellett szavaztak -- fogalmazott Robert Zoellick.
A sikeres start útjába a legnagyobb akadályt kétségkívül az EU gördítette, amikor a végsőkig kitartott azon követelése mellett, hogy az agrárexport-szubvenciókat csak csökkenteni, nem pedig kifuttatni kell. A követelés mögött a Financial Times szerint egyértelműen Franciaország állt, amelynek jelen lévő minisztere az utolsó órában is csak felemás engedményre volt hajlandó.
Az agrárkérdésekben elfogadott fogalmazásnak már a bevezető sorában is az szerepel, hogy a nyitónyilatkozatnek nincs "prejudikáló" hatása a tárgyalások kimenetelét illetően. A szövegezés egy helyén pedig a piacra jutási esélyek könnyítésére való utalás található, a szubvenciók csökkentésének és "esetleg tekintetbe vehető kifuttatásának" lehetőségével. A szövegezést a Reuters a "politikailag potens" európai farmerek sikerének minősíti.
Európa kezdeményezésére került be a szövegbe a környezetvédelem kérdése, amelynek napirendre tűzését a fejlődők egy csoportja sokáig ellenezte. Az érintett, harmadik világbeli kormányok attól tartottak, hogy Brüsszel majd a környezetvédelmi követelményekre hivatkozással rekeszti ki bizonyos cikkeiket az EU piacáról. Az aggodalmakra válaszolva az EU késznek mutatkozott bizonyos engedményekre.
További európai -- egyesek szerint francia -- sikernek tekintik, hogy Brüsszel a WTO-szabályok alóli, kivételes eljárás keretében alakíthatja együttműködését közel 80 volt gyarmati (afrikai, karibi és csendes-óceáni) állammal. Az ide sorolt fejlődők sokáig vétót helyeztek kilátásba arra az esetre, ha az EU-val kötött különmegállapodásukra nem kap "jogfeladási" lehetőséget a WTO.
Ugyancsak sokáig ellenkezett India, amely attól tartott, hogy elsőként a piaci versennyel, a beruházások védelmével, a kormánybeszerzések és vámeljárások átláthatóságával kapcsolatos kérdések kerülnek terítékre, ami aránytalanul korai és nagyfokú alkalmazkodást követelne meg a fejlődőktől. Újdelhi kitartása erdménnyel járt, mert a szóban forgó kérésekről csak a start után két évvel kezdődnek a tárgyalások. India sokáig a textilpiacok gyorsabb megnyitását is egyetértésének feltételéül szabta.
Az új tárgyalási forduló nyomán -- a Világbank becslése szerint -- az egyébként várhatónál 1500 milliárd dollárral több áru kerül forgalomba 2015-ig, ezzel emberek százmillióit emelve ki a szegénységből.